Szombathelyi Egyházmegye

Befána- vízkereszti ünnepség

helyszín: Vásárosmiske

kezdés: 15.00


Január 14-én, szombaton 15.00-kor szentmisével ünneplünk, majd azt követően Befána ünnepség lesz a vásárosmiskei kultúrházban! Vidám gyermek színdarab mutatja be, hogy ki is volt Báfána a jóságos boszorkány, aki segített a napkeleti három királynak a Betlehem felé vezető úton. Ezt követően egy mulatságos táncot láthatnak az érdeklődök, majd este az udvaron immáron hagyományos máglyatűz mellett lehet beszélgetni és forralt teát, bort iszogatni barátságos légkörben. Mindenkit szeretettel várunk!

A mai nappal lezáródik a Karácsinyi időszak. Január 6., Vízkereszt, olaszul Epifania, ami Olaszországban manapság már nem jelent mást, mint a Befana napját. Mondhatni, az olasz Mikulás női változatban. Ma reggelre a jóságos boszorkány, a gyerekeknek egy mindenféle édességgel, csokival megtömött, nagy téli zoknit hozott, a rosszaknak feketeszenet is. A modern Befána, persze, ma már csak cukorból készült szenet hoz, ami tényleg olyan, mint az igazi szén! Szerintem ez azért büntetés, mert beletörik a fogad, mire megeszed!
Ezen a napon főleg a nők – mivel az a mondás járja, hogy minden nő (legyen kislány vagy asszony) Befána –, talán szolidaritásból, ki tudja, de adnak arra, hogy egymást felköszöntsék, legtöbbször vicces jókívánságokkal, ami főleg a seprűre utal.

Befána már a középkorban is volt, egyes időkben szomorú véggel: a máglyán égve. Ettől függetlenül az ünnepet a naptári év végéhez és a holdév kezdetéhez is kötik. De azt is jelenti, hogy a téli napforduló után 12 nappal megünneplik a természet halálát és újjászületését, aminek a jelképe a Természet Anyja, Madre Natura, amit Anyatermészetnek fordítanak, de nekem nem igazán tetszik így... A rómaiak úgy hitték (középkor lévén ugyebár), hogy ebben a 12 napban a jóságos boszorkák az újonnan bevetett területek felett repkedtek, hogy kiengeszteljék a természetet a jövőbeni jó termés érdekében. S mivel az egyház ezt a hiedelmet babonának ítélte, sok Befána a jó tett helyébe jó meleget kapott...

Az elégetés szokása onnan  jön, hogy az öreg figura, mármint a Befánáé, az óévet jelképezi, mindenféle jóval megtömve, – ezért hoz a Befána finomságokat, cukorkákat, csokit, – és mivel végre befejeztük az évet, szükségét veszíti az öreg, akár el is lehet égetni...

Az egyház a következő történetet meséli el a Befána  köré: a három király, aki a kis Jézusnak akart ajándékot vinni, megállított egy öregasszonyt, akitől megkérdezték merre kell menni. Kérték az asszonyt, hogy menjen velük, de az nem akart. Később megbánta, és felkerekedett, megpakolta a batyuját mindenféle jóval, és elindult, hogy megkeresse őket. Mivel sehogy sem talált a nyomukra, minden gyereknek, akivel útközben találkozott, adott egy kis édességet, azzal a reménnyel, hogy hátha egyikőjük a kis Jézus lesz. Azóta is járja a világot és ad ajándékot minden kisgyereknek, hogy megbocsájtásra leljen.

Vízkereszt a katolikus egyház szerint nem más, mint Jézus megkeresztelésének napja a Jordan-folyóban, egyben a 3 Betlehemi király látogatása is, akik jönnek megnézni Jézust, és ajándékokat hoznak neki. Ezzel jelzik, hogy elfogadják őt, mint vezetőt. Az ünnephez kapcsolódik, mint egyik szimbólum, az üstökös, ami vezérelte a 3 királyt, hogy eltaláljanak Jézusig. A keleti egyház szerint vannak bizonyos eltérések, mert a gregorian naptár eltér az általunk használttól, így ők január 7-én még csak a kis Jézus születésénél tartanak. Január 6. a fontos ünnepek egyike, ami azt jelenti, hogy a jó keresztény ilyenkor kötelezően részt vesz a Szent Misén, és ezen a napon nem szabad dolgozni.