Kríziskamra 2010
A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által elindított Kríziskamra 2010 elnevezésű program a gazdaság szereplőivel összefogva a nehéz helyzetbe került emberek segítését tűzte ki célul. A projekt jótékonysági rendezvényére 2010. június 4-én, pénteken került sor Szombathelyen, a Martineum Felnőttképző Akadémián. A rendezvényen ünnepélyesen átadták a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász projektjét támogató gazdasági szervezeteknek az aláírt díszoklevelet, majd Dr. Veres András megyéspüspök szólt arról, hogy a gazdasági és pénzügyi válság legfőbb oka az erkölcs hanyatlásában keresendő, továbbá kifejezte örömét afelett, hogy ez a példa nélküli összefogás kovácsolja közösséggé a társadalmat.
Ez példa arra, hogy a gazdaság, az állam és a civil társadalom képes jó ügyért összefogni – mondta a főpásztor. Tuczainé Régvári Marietta, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász vezetője röviden ismertette az 1991-ben indult Karitász eddigi tevékenységét, valamint a két egyházmegyei mintaprojekt – a vásárosmiskei és a nagylengyeli – létrejöttét.
A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász a karitatív tevékenységén kívül intézményrendszerében pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátását biztosítja különböző ellátási szinteken, Szombathely városában és a szombathelyi kistérségben. A különböző ellátási szintekben található betegeink közül azok, akik alkalmasak a munkaerőpiacra való visszahelyezésre, a szociális foglalkoztatásba történő bevonásukkal már önálló kereseti lehetőséget kapnak, amely segítségével életfeltételeiket (lakhatás, ellátás) biztosítani tudják, és a későbbiek folyamán visszahelyezhetők a nyílt munkaerőpiacra.
A gazdasági válság miatt az elmúlt év során sok munkahely szűnt meg, de ez a tendencia nemcsak a nyílt munkaerőpiacra volt jellemző, hanem a rehabilitációs foglalkoztatók számának csökkenésével is járt. A válság hatására megnövekedett a pszichés problémával küzdő betegek száma is. A betegek számának növekedése, valamint a munkanélkülivé vált, megváltozott munkaképességű emberek jelentkezése érezhetően megnövekedett intézményeinkben. Sajnos a városban működő intézményeink nem jelentenek megoldást a távolabbi településeken élő betegek és megváltozott munkaképességű kliensek számára. Ez a felismerés indította el azt a gondolatot, hogy az ellátást helybe visszük, olyan településekre, melyek aránylag messze vannak a várostól, és az adott települések környezetében nagy a munkanélküliség és igény mutatkozik a nappali ellátás, valamint a későbbi szociális foglalkoztatás megindítására.
Célunk megvalósításához a következő szempontokat vettük figyelembe:
– Az üresen álló plébániaépületek között igyekeztünk olyat találni, amely alkalmas a nappali ellátás, majd később a szociális foglalkoztatás beindítására, kevés anyagi ráfordítással megfelel az ellátáshoz szükséges szakmai követelményeknek.
– Az épület és a környező terület alkalmas legyen az általunk piacképesnek ítélt munkafolyamatok megvalósításához.
– A környező településeken legalább 20-30 fő pszichiátriai beteget vagy megváltozott munkaképességű munkanélkülit találjunk, mellyel a szolgáltatás beindítható.
– A települések lakói elfogadják a kezdeményezést.
– Fontos volt a polgármesterek, jegyzők, a háziorvos és természetesen a település plébánosának véleménye, aktív támogatása.
Az előbb felsorolt szempontok alapján mintaprojektünk megvalósításához az Egyházmegye két üres plébániája mellett döntöttünk. Vas megyében Vásárosmiskét, Zala megyében pedig Nagylengyelt választottuk ki céljaink megvalósításához. Vásárosmiskén az üres plébánia épülete kb. 400 négyzetméter alapterületű, épületének állaga megfelelő, alkalmas a nappali ellátás és foglalkoztatás megvalósítására. Jelenleg az akadálymentesítés hiányzik, de azt a településen és a környező falvakban élő szakemberek társadalmi munkában megoldják. Kezdeményezésünket a falu vezetői, plébánosa és maga a lakosság is támogatta.
A Vásárosmiskéhez közeli települések, Mesteri, Kemeneskápolna, Gérce lakossága között nagy és tartós a munkanélküliség, mely sajnos maga után vonta a pszichiátriai problémákat is. A négy településről 30 fő bevonása a nappali ellátásba nem okoz gondot. Az épülethez több hektár szántó is tartozik, így az itt megvalósítandó foglalkoztatást a szántóterületek kihasználáshoz szeretnénk elsősorban kötni. 1945 után az egyházi területeken levendulát termesztettek és dolgoztak fel. Sajnos később a levendula termesztése megszűnt. 
Ezt a régi foglalkozást szeretnénk újraéleszteni, melynek napjainkban a természetes gyógymódokhoz való visszatérés miatt lenne felvevőpiaca. A levendula több egészségügyi probléma kezelésére alkalmas (enyhe idegrendszerre ható szer, görcsoldó és vérnyomáscsökkentő hatású, serkenti az emésztést), valamint az illatszergyártásban is fontos szerepe van. A parlagon lévő szántókat levendulával szeretnénk beültetni, és a növény szárítását, feldolgozását (pl. levendulaolaj-előállítás, csomagolás, illatosítóként, stb.) megvalósítani, a nappali ellátóban, majd később a szociális foglalkoztatásban résztvevők közreműködésével. Terveink között szerepel, hogy a falvak lakosságát is bevonjuk a termesztésbe, és felvásároljuk tőlük a levendulát. A közeli mesteri és sárvári gyógyfürdő idegenforgalmára alapozva szeretnénk boltot nyitni, ahol saját termékeinket árusítanánk. A levendulatermesztés és feldolgozás újbóli meghonosítása lehetőséget adna a település számára az olaszországi Venzone levendulatelepével való kapcsolat felvételére és testvérvárosi kapcsolat kiépítésére is, mely jó hatással lenne a falusi turizmusra is.
A projekt megvalósítása, nemcsak a különböző problémákkal küzdő klienseink foglalkoztatását segítené elő, hanem a környező településeken is csökkentené a munkanélküliséget. A nappali ellátó és szociális foglalkoztató létrehozása a jelenlegi törvényi szabályozás értelmében 4 főállású szociális végzettséggel rendelkező szakembernek, a bolt beindítása pedig kereskedelmi végzettségű szakembernek biztosítana munkalehetőséget. A falu lakossága által termesztett levendula felvásárlása, valamint a falusi turizmus remélhető fellendülése is hozzájárulna a településeken lakók életkörülményeinek javításához.
A Zala megyei Nagylengyel településen található plébániaépület kisebb alapterületű, 160 négyzetméteres. Az épület megfelelő állapotú, itt is csak az akadálymentesítést kell megoldani. A foglalkoztató megindításához a felmérések alapján minden támogatást megkaptunk a települések részéről. A nappali ellátásba bevonható települések Nagylengyel mellett Gellénháza, Petrikeresztúr, Ormándlak lakói közül kerülhetnek ki, itt 30 fő számára tudunk munkalehetőséget biztosítani. Az épület adottságait figyelembe véve itt kétféle foglalkoztatást szeretnénk megvalósítani. A két egymástól eltérő foglalkoztatás jól elkülöníthető.
A népi kismesterségek felelevenítése lenne az egyik célunk – természetes anyagok felhasználásával. A csuhé és a szalma hasznosítása, elsősorban használati tárgyak készítésére, valamint ajándék és díszítő tárgyak előállítására. Az alapanyag a mezőgazdasági terület miatt adott, csak a kézi szedését kell megoldani, valamint a gondos szárítását a felhasználáshoz. A természetes anyagokból készült használati eszközöknek, (pl. kenyeres kosár, szakajtó, bevásárlótáska és dísztárgyak) szintén van felvevőpiaca. A foglalkoztatás keretében az alapanyag szedését, szárítását, feldolgozását szeretnénk megvalósítani.
A másik foglalkoztatási forma az ostyasütés. A Szombathelyi Egyházmegye papjai jelenleg az ország más területéről szerzik be a plébániák számára az ostyát. Egyházmegyénk plébániáit az általunk készített termékkel szeretnénk ellátni. A felmérések alapján papjaink részéről erre lenne is igény. A sütéshez szükséges eszközök már a rendelkezésünkre állnak és a szakmai tapasztalatot a szombathelyi Ferences rend házi sütödéje (csak saját felhasználásra készítenek ostyát) biztosítaná. A szállítás költségmentes lenne, hiszen papjaink havi rendszerességgel rekorrekción találkoznak így ott átvehetik a „terméket”. Ezeken a településeken is enyhíteni tudnánk a munkanélküliséget, mert főállású munkatársak foglalkoztatására is lenne lehetőségünk, valamint az értékesítés területén is alkalmazni tudunk munkaerőt.
A foglalkoztatásokat mindkét településen a Nappali Ellátás keretében tudjuk elkezdeni, hiszen a Szociális foglalkoztatás beindításához 6 hónap Nappali Ellátásban eltöltött idő szükséges, csak ennek letelte után tudunk 4-6 órás bért biztosítani a résztvevők számára. A fenti két minta és majd a további projektek fenntarthatóságát biztosítaná, hogy a tevékenységek piacképes termékekre alapoznak.
További előny: a projekt nyomán több, most üresen álló plébánia ismét megtelne élettel. Azok így ismét szellemi központtá válhatnának, állaguk romlása pedig nemcsak megállna, hanem a felújításuk is megoldódna.
A megvalósításban jelenleg nehézséget okozó tényezők:
– A szociális foglalkoztatás törvényi feltétele legalább a 6 hónapos Nappali Ellátóban eltöltött idő (Ezen időszak alatt csak munkajutalom adható, mely az értékesítésből befolyt összeg egy része. Havi szinten ez 1-2 000 Ft-ot jelent személyenként.) Ezt az időt hosszúnak találjuk, hiszen rövidebb idő alatt is eldönthető a szakember számára, hogy a kliens alkalmas-e a szociális foglalkoztatásba való bevonásra. Ez a 6 hónapos időintervallum, hátráltatja az emberek munkaerőpiaci elhelyezését, életkörülményeinek javulását.
– A Szociális foglalkoztatás normatív támogatása pályázati rendszer alapján való meghatározása korlátokat szab a rugalmasabb bővítési lehetőségnek.
– A nappali ellátás normatív támogatásának olyan irányú változása, hogy a szociális foglalkoztatásban részt vevő kliensek után csak 50 százalékos normatíva jár, veszélyezteti a működési költségek kifizetését és a főállású dolgozók bérezését.
