Szent Márton megszenteli Budapestet

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa szervezésében 2013. november 16-án Szent Márton képét viselő zászlóval egy lelkes zarándokcsoport járta végig Budapestnek a szent emlékét őrző kápolnáját, múzeumait és templomait. A zarándokok között a Szombathelyi Egyházmegyéből érkezett hívek is voltak. Az idén a negyedik évben megrendezett Via Sancti Martini Budapesten elnevezésű zarándoklaton Szent Márton püspök, aki országunk patrónusa, teret és időt átlépve szentelte meg Budapest népét, intézményeit, területét. Ezen a napon a zarándokokat nyitott kapukkal várták azok a templomok, amelyekben Szent Márton képét őrzik, ingyenes belépést biztosítottak azok a múzeumok, ahol Szent Márton személyéhez kötődő emlékek és ábrázolások találhatók.

A zarándoklat az eddigi évekhez hasonlóan a Vizafogói Toursi Szent Márton templomból indult. A résztvevők itt tisztelegtek Szent Márton ereklyéje előtt. Ünnepi szentmisén emlékeztek meg a templom felszentelésének 28. évfordulójáról. Dr. Juhász Gábor plébános úr a templomra, mint megszentelt térre és benne a megszentelt időre hívta fel a figyelmet. Ezt a lelkületet a zarándoklat során magunkkal víve, közvetítette Szent Márton a szakralitást a város számára.

Az Egyetemi templomban, a Szent Márton-oltár köpenymegosztás jelenetét megörökítő festett oltárképe mellett Szent István és Szent László királyok szobrai állnak, felül pedig a Szent István-i, a Szűzanyának történő országfelajánlás jelenete látható. Szent Mártont ugyanis, magától Szent István királytól kaptuk, mint országunk védelmezőjét, és ebben a tisztében Szent László az 1092-es Szabolcsi Zsinaton hozott törvényben erősítette meg. Szent István legendája tanúsága szerint Szent Márton védelmezői felkérése, hasonló jogi körülmények között történt, mint az országfelajánlás a Szűzanyának. Mindkét esetben nem magánkezdeményezésről beszélhetünk, mert Szent István nem, mint magánember, hanem mint király, az Egyház és a nép képviselőivel együtt, kérte Szent Márton pártfogását, illetve ajánlotta országát örök tulajdonul a Szent Szűznek.

A zarándoklat a magyar történelem patinás múltját képviselő Budai Várban folytatódott. A Budapesti Történeti Múzeumban az elpusztult Szent Márton tiszteletére szentelt egykori királyi és királynői kápolnára emlékeztünk, amely számára 1349-ben Erzsébet anyakirályné kért és kapott búcsúengedélyt VI. Kelemen pápától.

A Magyar Nemzeti Galériában az 1400-a évek végén készült cserényi Szent Márton-oltárt és más gótikus szárnyas oltár töredékeket csodáltunk meg, majd a pozsonyi koronázó templom egykori Szent Márton-oltára szélén álló két angyal szobrát néztük meg, melyet Raphael Donner készített 1735-ben.

A mintaszerűen felújított Mátyás-templom az idén szerepel először az útvonalban. Itt a királyi karzattal szembeni falon Szent Lajos király mellett lévő üvegablakon Szent Márton köpenymegosztási jelenetét láttuk a Magyarországon tisztelt számos szent társaságában. Ebből a karzatból nézte végig a kisgyermek Otto, szülei, IV. Károly és Zita királyné koronázását. Nagyon nehéz szívvel kellett búcsúznunk e templomtól, rengeteg látnivalójától, történelmünk pillanatait őrző kincseitől, mert az út sürgetett.

A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltató Központ Táncsics Mihály utcai épületének előcsarnokában a Gróh István által, a Mártonhelyi (Martjanci) és bántornyai (Turnišče) falképek akvarell másolatait néztük meg. Ezek eredetit Aquila János festetette 1392-ben.

Budai Vár után a Szent Imre-templom Szent Gellért-oltárát kerestük fel, mely két oldalán Szent György és Szent Márton püspök aranyozott szobra áll. István, édesapja, Géza fejedelem halála után, 997-ben a Koppánnyal a nagyfejedelmi cím elnyeréséért vívott csata előtt fogadalmában kérte Szent Márton pártfogását. Ebben a csatában a Szent Szűz, Szent Márton és Szent György képét viselő zászlókkal győzött. Szent Gellértet, aki a Szentföldre igyekezett, és hajója a vihar miatt kénytelen volt a Dalmát partokon kikötni, Rasina, a Szent Márton-templom apátja győzte meg, hogy a frissen kereszténnyé vált Magyarországnak sokkal nagyobb szüksége van rá. Így lett Gellért Szent Imre nevelője, majd Csanádi püspök.

A zarándok utat a Márton-hegy lábánál álló Szent Márton kápolnánál fejeztük be. Az egykori szőlőhegy aljában Szent Mártonról, mint a szőlő és bor védelmezőjéről emlékeztünk meg a nemrég Teréz anya térnek elnevezett helyszínen.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt jövőre is, a 2014. november 15-én az újra megrendezésre kerülő Via Sancti Martini zarándoklatra, amelyhez reményünk szerint már a Március 15. téren álló Nagyboldogasszony templom is csatlakozik. 2016-ban a akár a Magyarországra látogató Szentatya is felkeresheti a főváros ezen Szent Márton emlékeinek némelyikét. Az útvonal részletes leírása megtalálható az alábbi helyen.