Feltárulnak a csánigi templom titkai
Csánigon mindig nagy becsben tartották a templomot. A belső vakolási munkák előkészítése közben a restaurátorok sok érdekességre bukkantak. Az egyikre éppen Úrnapja előtti pénteken, 2014. június 20-án.
Csánig a Répcelaki Szent István Király Plébánia fíliája. Mindenszentek titulusú temploma feltehetően a 13. században épült, a reformáció koráig plébániatemplomként működhetett. Az egykori feljegyzések arról tudósítanak, hogy a plébániaépület a házak sorában állt, amely később az evangélikus lelkészek otthonává vált. Sőt azt is tudjuk Kiss Bertalan püspök vizitációjából, hogy az evangélikus esperes az 1590-es években két lelkészt avatott a templomban.
Mára a templom tetőszerkezete nagyon rossz állapotba került. A tornyon a kereszt elferdült, szinte már az útra és a villanyvezetékre dőlt. 2013-ban kezdődött meg a templom külső felújítása, és a sekrestye északi falába beépített szép gótikus ablak, befalazott déli kapu, lőrésszerű román stílusú ablak, keleti szentélyablak került napvilágra. A 350 lakosú településen 120 katolikus él, de a jó Isten nem hagyja, hogy megfeledkezzünk elődeink hitéről, Isten háza iránti szeretetéről, vallásos életéről.
A templom belső vakolatjavítását előkészítve a restaurátor egy reformáció kori feliratot fedezett fel a meszelés alatt: Légy hű mindhalálig: és neked adom az életnek koronáját. A csánigi evangélikus és katolikus hívek számon tartották, hogy a múltban, hol az egyik, hol a másik felekezet használta a templomot. Ezeknek az időknek szép tanúja feltárt felirat, és szemléletesen állítja a mai ember elé közös múltat, mivel valószínű, hogy a felírat az evangélikus használat idejét került bekarcolásra.
A következő érdekesség a szentély falán tárult fel. A középkori, 13. századi (?) képmező-keretezések között egy körben egy nagyon egyszerű rajzon egy fej körvonalai rajzolódtak ki. Mindezek a feltárások a 2014. évben Úrnapja előtti pénteken történtek. Míg a plébános átment Répcelakra a szentmisét bemutatni a szentély diadalívén a vakolat alól napvilágra került a befalazott pasztoforium, egykori tabernákulum. A téglából épült templomban kőből faragva, díszítőfestés nyomokat tartalmazva hirdette, hogy középkori elődeink milyen díszes formával fejezték ki tiszteletüket az Oltáriszentség iránt. Meglepő volt az is, hogy a pasztoforium kőkeretére hasonlítanak a répcelaki új templom tabernákulumának körvonalai. Az Oltáriszentség iránti tisztelet megerősítésére szolgáló jelnek értelmeztük, hogy Krisztus eukarisztikus testét őrző fülke akkor került elő, amikor a plébánia településein az úrnapi körmenetre készültek, amikor a répcelaki templomban a szentmise alatt talán éppen az átváltoztatás szavait imádkoztuk, vagy szentáldozáshoz járultak a hívek. Nem két hónappal korábban találtuk meg a fülkét, amikor restaurátori kutatás folyt a templomban, hanem Úrnapja előtt, a plébániatemplomban lévő szentmise ideje alatt.
Csánig az 1700-as évek elejétől a nicki plébánia fíliája volt. Talán soha nem tartottak ezen a településen úrnapi körmenetet, de mégis a 21. század embere számára fontos üzenet hordozójává vált a templom Krisztus eukarisztikus jelenlétéről. Valóra vált a Mester jövendölése, „a kövek szólalnak meg”, hogy isteni mivoltát hirdessék. Köszönettel tartozunk a jó Istennek, hogy jelek által üzen nekünk, felhívja figyelmünket Krisztusnak az Oltáriszentségben való jelenlétére. Reméljük, hogy mindig jellemző lesz ránk a csánigi templomban a szentmisék előtt elhangzó imának a lelkülete: Imádjuk Krisztust, aki a Föld valamennyi tabernákulumában jelen van.
