A cserkészet második évszázadának kezdetén - Székházuk lesz újra a cserkészeknek Szombathelyen?
Visszakaphatják egykori székházukat a cserkészek Szombathelyen. Az épület történetével és a cserkészek múltjával-jövőjével kapcsolatban Hamza István írását közöljük.
Lord Robert Baden – Powell of Gilwell vezetésével 1907 nyarán 24 fiú táborozott Brownsea szigetén a történelem első cserkésztáborában. A tábornak olyan nagy volt a sikere és a híre, hogy sorra alakultak cserkészcsapatok, és nem csak Angliában.
Mi, magyar cserkészek büszkék lehetünk arra, hogy eleink a világ élvonalába tartoztak, hiszen 1910-ben már nálunk is alakultak cserkészcsapatok, és az első cserkésztábort követően alig öt évvel, 1912. december 28-án, Budapesten a Kálvin téri református templomban az ökumené legszebb példájára református, evangélikus és katolikus cserkészvezetők megalapították a Magyar Cserkészszövetséget. A lendület olyan nagy volt, hogy a Magyar Cserkészszövetség első évében, 1913 nyarán 105 fiú, 17 nap alatt 6 tutajjal 300 km-t tutajozott a Vágon Kralovántól Komáromig.
Ezt a nagy lendületet sajnos az 1914-ben kitört I. világháború megakasztotta, és Trianonban az ország feldarabolásával együtt értelemszerűen a magyar cserkészetet is széttépték.
1920-ban tehát a megcsonkított országban a cserkészetet és a Magyar Cserkészszövetséget is újra kellett szervezni. Ezzel párhuzamosan 1920. május 18-án, Szombathelyen megalakult a Nyugatmagyarországi Cserkész Szövetség Moson, Sopron, Vas és Zala megyék területére kiterjedően, amely azonban alapszabályában kimondta, hogy a Magyar Cserkészszövetségnek bizonyos autonómiával bíró tagja, mint annak III. Kerülete. A magyar cserkészet hihetetlen életerejét bizonyítja, hogy 1924-ben Koppenhágában a II. világjamboree-n az amerikai és angliai cserkészek mögött a harmadik helyet szerezték meg fiainak és ezzel tört ki hazánk először a Trianon utáni teljes elszigeteltségből. 1926-ban Megyeren 7 400 magyar és 600 külföldi cserkész részvételével szerveztünk Nemzeti Nagytábort. 1933-ban Gödöllőn, a IV jamboree-n 30 ezer cserkész vett részt a világ minden tájáról és megtisztelte személyes jelenlétével a cserkészet megalapítója BIPI is. 1939-ben Pax Ting, béketalálkozó néven hazánk szervezhette meg Gödöllőn 4 000 cserkész részvételével a leánycserkészek első – és azóta is utolsó – világjamboree-ját.
Már a Nyugatmagyaroszági Cserkész Szövetség megalakulásakor felmerült a székházépítés gondolata. 1923. december 16-án a kerületi közgyűlés határozatban bízta meg a vezetőséget, hogy tegyen meg mindent a székház megépítése érdekében. 1924 márciusában tájékoztatták Szombathely város vezetőit a székházépítési szándékról. 1925-ben székházépítő bizottságot hoztak létre, amely a hatóságokkal való kapcsolattartás mellett a nagyközönség érdeklődését is ébren tartotta, továbbá a különféle gyűjtések alkalmával felajánlott pénz és tárgyi támogatásokat is összeszedte.
Szombathely város közgyűlése Vasvármegye egyetértésével és támogatásával 1930. április 3-án ingyenesen a III. Kerületnek ajándékozott székházépítés céljára 600 négyszögöles telket a korábbi gyalogsági laktanya hátsó területéből, és az akkori Szent Imre és Pohl Sándor utcák – a mai Szent László király és Géfin Gyula utcák – között Cserkész utca néven új utcát nyitott. A cserkész székház az eredetileg kitűzött egy éves határidőn belül nem készült el, de a Kerület az épületet már 1932-től használta, míg végül a hivatalos használatbavételi engedély 1934 novemberében adták ki. A minden oldalról szabadon álló épület meghatározó része volt a színpaddal és süllyesztett zenekari árokkal rendelkező, kétszintes nagyterem. A nagyteremhez bejárati csarnok, tűzbiztos vetítőhelyiség és irodáknak is használható öltözők és mosdók is csatlakoztak. A színpad alatt önálló bejáratú házmesteri lakást és raktárhelyiséget is kialakítottak. A cserkészek a székházat a II. világháború végéig rendeltetésének megfelelően használták. 1940 novemberében hivatalos telekkönyvi bejegyzéssel az ingatlan tulajdonosának a III. Kerület helyett a Magyar Cserkészszövetséget jegyezték be.
A világháború végén az egész környéket a cserkészházzal együtt a szovjet hadsereg szállta meg, és a Cserkész utcát is megszüntetve a területet körbekerítette. 1947 áprilisában a város polgármesterének azt jelentették, hogy a kerítésen kívülről nézve a cserkész székház kisebb háborús sérülésektől eltekintve „meglehetős jó (ép) állapotban van.” 1948-ban a magyar cserkészetet erőszakkal azzal tiltották be, hogy kimondták az Úttörő Szövetséggel való egyesülését. Amikor a szovjet hadsereg kivonult a cserkész székházból akkor már nem volt Cserkész Szövetség, amely visszakaphatta volna székházát. Érdekes módon a földhivatali nyilvántartás szerint a székház tulajdonjoga csak 1959-ben került a Cserkész Szövetségtől a magyar államhoz „átszállással”, és kezelőjéül a budapesti székhelyű Remix Rádiótechnikai Vállalatot jegyezték be. Az idősebb dolgozók még emlékeznek rá, hogy ez az épület volt a gyár kultúrterme és étkezdéje, és maguk között csak cserkészházként emlegették.
A magyar cserkészet 1989-es újjáalakulása után a kerület azon vezetői is – akik gyermekként jártak benne – azt hitték, hogy az épületet idő közben nyomtalanul elbontották. Így sajnálatos módon nem tettek lépéseket a természetbeli kárpótlás érdekében. Az épület azonban erősen átépítve, de ma is jól felismerhetően áll. Az épület emeletét lebontották, két oldalról csarnokokat építettek mellé, megváltoztatták az épületbe való bejárást, ablakok helyén nyitottak bejáratot. A gyártelepet többszöri tulajdonosváltás után ma az EPCOS Kft birtokolja. A tulajdonos engedélyével a III. Cserkészkerület vezetői 2014. április elején a valamikori cserkészházat belülről is megtekinthették. Az erősen átépített épületben ma is irodák, öltözők, mosdók és egy nagyobb étkező terem találhatók.
A mai cserkészek részére rendkívül ígéretes, hogy városunk vezetői megegyeztek az EPCOS Kft-vel a terület kiürítéséről és birtokba vételéről. Ez megnyitja a lehetőségét annak, hogy a Magyar Cserkészszövetség egy ingatlancserével visszakaphassa elvett székházát. Az épületet ugyan erősen átépítették, de a hozzá csatolt csarnokok komolyabb probléma nélkül leválaszthatók. A cserkészek számára ez az erősen átépített székház így, különösebb átalakítás nélkül is, azonnal használható lenne.
Városunk vezetői támogatják a cserkész székház visszajuttatását a cserkészeknek és a Cserkész utca újbóli megnyitását. Az épület ilyen hasznosítása jól illeszkedik a városfejlesztési elképzelésekbe. Hiszen ezen a területen lakások kialakítása mellett helyet akarnak adni a Szent László király utcában működő Reményik Sándor Evangélikus Iskola fejlődésének, tornaterem építésének, valamint a beinduló gépészmérnöki képzéshez, tanműhelyek kialakítását tervezik. A cserkész székházban természetesen otthonra lelhetnének a Reményik Iskola cserkészei is, és szoros együttműködés alakulhatna ki az Iskola és a Kerület között, mert a Kerület cserkészei különféle programjaik során használhatnák az Iskola létesítményeit is.
A Magyar Cserkészszövetség III. Nyugatmagyarországi Kerületének cserkészei tehát bizakodva tekintenek a 2015-ös esztendőre, bíznak abban, hogy megalakulásuk után 95, és újjáalakulásuk után 25 évvel, városunk vezetőinek ma is meglévő jóindulatú segítségével, ismét birtokukba vehetik a közadakozással épített székházukat! Szép nyitánya lenne ez a magyar cserkészek második évszázadának.
Szöveg: Hamza István, cserkésztiszt, a III. Kerület elnöke
