Felavatták Hegyfalun Rozman József emléktábláját.
A Szombathelyi Egyházmegye által is támogatott Leader – pályázattal tavaly felújított hegyfalui plébánia falán márványtáblát helyeztek el 2014. november 9-én Dr. Rozman József esperes, író, költő, esztéta születésének 130-adik évfordulójának tiszteletére.
A Művelődési ház és Könyvtár által összeállított műsort követően Dóka Ferenc, a település plébánosa szentelte fel az emléktáblát, amit a helyi és vasegerszegi egyházközségi vezetők koszorúztak meg.
Dr. Rozman József 1884. november 8-án született a Sopron vármegyei Górban. Hittudományi tanulmányait az insbrucki egyetemen végezte. 1907. június 27-én szentelték pappá. Püspöki szertartó és levéltáros 1907-től 1909-ig, szentszéki és püspöki jegyző 1909-től 1912-ig, majd 1912 augusztusától 1915. október végéig Pápocon volt plébános. 1915. november 1-én lett Hegyfalu plébánosa, egészen 1966. május elsején bekövetkezett haláláig.
Kánonjogi doktorátusát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte 1927. máj. 21-én. 1928. jan. 1-től a sárvári felső esperesi kerület tanfelügyelője is volt. 1931. jan. 15-én a Katolikus Írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete tagjai sorába választotta.
Már innsbrucki teológusként is írt különböző lapokba, folyóiratokba. A „Szombathelyi Újságban” 21 novellája jelent meg. A „Vasi költők antológiájában” a „Tavaszi könyvben” szintén több könyvét adták ki. A Katolikus Szemle 1921. évi januári, júniusi és júliusi számaiban jelentek meg versei. 1925-ben lett a Nemzeti Újság munkatársa, ahol 14 versét és 14 novelláját tette közzé. Versei közül a „Magyarok imáját” Pikéthy Tibor meg is zenésítette. Jelentek meg versei és novellái a Vasvármegyében, a Vasvármegye Naptárban, a Jézus Szíve Naptárban.
Számos aktuális kérdéssel foglalkozó cikkét közölte a Szombathelyi Újság. Kiválóan beszélt németül. Lefordította Meschler jezsuita atya „Nagyasszonyunk virágos kertje” című munkáját, ami Szombathelyen jelent meg, 1924-ben. Jelentősebb művei a megjelenés sorrendjében:
- Szeressétek egymást, emberek!” Elbeszélések. Megjelent Bp.: 1928. „A magyar nép könyvtára” sorozat. 19. köteteként.
- Iván tragédiája. Elbeszélések az életből. Megjelent 1929-ben a „A magyar nép könyvtára” sorozat 20. köteteként.
- Boldogok a békességesek. Novellák. Szombathely, 1936.
- Keresztes hősök. Költemények. Szombathely, 1936.
Dr. Rozman József több mint ötven esztendeig volt Hegyfalu plébánosa. Versei, novellái, elbeszélései hűbben tükrözik a falusi élet mindennapjait, mint bármely néprajzkutatóé. Írásai messze állnak a modernizmustól, hiszen akikhez szólni akar, akiket tanítani akar, azok az egyszerű emberek, akiknek meg kell tudniuk érteni a művekben rejlő tanácsokat, bölcsességeket. Ugyanakkor képes kifejezetten intellektuális, a világot látott, azt értő, művelt ember gondolkodását bemutatni egy vasi kis falu magányából. Vallásos versei inkább szentének szövegek, imádságok, melyek mindig a közösséghez szólnak.
Ének a lelkemből
Az én dalom – nem világi nóta!
Nem örülök a víg muzsikának!
A dalaim: méla templomokban
Fel-felbúgó orgona-sirámok.
A virágom – nem a piros rózsa!
Tiltott, piros örömre nem vágyom.
Sohsem nyíló komoly rozmaringszál.
S fehér rózsa a kedves virágom.
Az én ruhám – nem világi köntös!
A világtól semmi jót nem várok;
S rossz szemével nehogy megigézzen:
Mindig gyászban, feketében járok.
