ADVENTI KÉSZÜLET - Perger Gyula atya gondolataival
„Az adventi időszak várakozás az Úrra, aki mindnyájunkat meglátogat az ünnepen, eljön mindnyájunk szívébe.”
12.22. hétfő
Lk 1,46-56 - Az Úr teljesítette kérésemet
Kedves fiatalok, ne féljetek határozott lépéseket tenni az életben. Bízzatok, az Úr nem hagy egyedül benneteket! (Ferenc pápa)
Tennivaló a mai napon:
Látogatás egy szeretetotthonban gyerekeinkkel, fiatalokkal. Örömet szerezni az időseknek, betegeknek! Éneklés, saját készítésű süti ajándékozása.
ADVENTI GONDOLATOK
Fölkel a nap és lenyugszik, tavaszra nyár, nyárra ősz, őszre tél, aztán megint tavasz következik. Benne állunk az idő sodrában, sokszor nem is vesszük észre, mint a pillanat úgy múlnak az évek. Benne állunk az időben, az Egyház pedig tanít az ünnepek sorával, az ünnepkörökkel szinte kézen fogva végigvezet bennünket üdvösségünk történetén. Segít abban, hogy átéljük a történelmet, átéljük népek, nemzetek, nemzetségek, évszázadok, évezredek várakozását, mert a Messiásra vártak, és a Messiás eljött.
Ádvent jelenvalóvá teszi számunkra ezt az ősi várakozást, a Messiásra, az Üdvözítőre való várakozást, ugyanakkor figyelmeztet bennünket arra, hogy mindannyiunk számára valóság az idő múlása, és Jézus mindannyiunk életének a végén eljön, de addig is közelít minden találkozásban, és jeleken keresztül szólít meg bennünket.
Az Egyház éppen ezért, adventben elsőként azt kéri tőlünk, hogy tartsunk őszinte bűnbánatot. Egy jól előkészített és elvégzett szentgyónással hordjuk le lelkünkről a bűnök hegyeit! Győzzük le magunkban az igazság iránti közömbösséget, győzzük le magunkban Jézus és az Egyház ügye iránt való érdektelenséget. Győzzük le magunkban az állapotbeli kötelességeink végzésében való felületességet. Hogyan állunk ezen lelkiismereti kérdésekkel és feladatokkal?
Az Egyház második kérése adventben, hogy újítsuk meg az imaéletünket. Teremtsünk magunkban csendet. Ne csak a bajban forduljunk Jézushoz, hanem akkor is, ha jól megy sorunk. Hogyan állunk az imádsággal, csak akkor fordulunk az Istenhez, ha szükségünk van valamire, ha ez elkerülhetetlen, vagy az Isten életünk része?
És végül azt kéri tőlünk az Egyház adventben, hogy vizsgáljuk meg embertársainkhoz fűződő magatartásunkat, felebaráti szeretetünket. Tudok-e megbocsátani az idei adventben mindazoknak, akik engem megbántottak, és tudok-e bocsánatot kérni azoktól, akiket én bántottam meg?
Tedd meg ezeket a feladatokat, hogy karácsony szent ünnepén a Te szívedben is megszülethessen a mi Urunk, Jézus Krisztus.
A vallásos ünnepeket, s köztük az adventi időt és a karácsonyt is, az a veszély fenyegeti, hogy elveszítik mélységüket, mert a kereskedelmi központok térhódítása és a mindenütt jelenlévő reklámok magukkal sodorják az ünnep jelentőségét. A sok sürgés-forgás közepette elfeledjük, hogy kinek az eljövetelére készülünk, mert ellopja a reklám, a kereskedelem a központi szereplőt, magát Jézus Krisztust, és a reklámok emberei őt fogyasztási cikkekkel akarják helyettesíteni.
Ünnep előtti életünk kicsit hasonlít Betlehem nyüzsgéséhez. Valószínűleg a vártnál hamarabb érkeztünk meg Nyugat-Európába, ahol az advent négy hete évtizedek óta a fogyasztói társadalom legfényesebb időszaka. A tülekedés, fényáradat, a hangszórókból idő előtt harsogó Csendes éj. Akárcsak Betlehem városa, azokban a napokban, amikor nem vették észre a forgatagban a szállást kereső Szent Családot.
Valóban, a lelkünk lehet olyan Betlehem, amely nem veszi észre és elutasítja a Szent Családot, de lehet olyan is, mely a megváltás után kiált, és szegényes hajlékát kínálja fel szállásként a Szent Családnak. Azonban a jászolban fekvő kisded Jézus, aki rongyos istállóban jött világra, figyelmeztet, hogy a külsőségek mit sem érnek, ha nem találjuk meg lelkünk igazi békéjét.
Jöjj el Jézus, foglald el az utcákat, ahol a siető emberek öntudatlanul is téged keresnek! Foglald el a munkahelyeket, ahol a fáradt emberek a hajsza értelmét keresik! Toppanj be a szórakozóhelyek zajos világába, ahol az arcok álarcai mögött fáradt üresség kiált utánad! Lépj be az otthonokba, ahol modern kísértésekkel birkózik a lankadt szeretet! Kopogj be az iskolákba, ahol ijesztő szorgalommal mossák el az igazság és tévedés határait! Foglalj helyet a konferenciák és kongresszusok asztalainál, ahol szánalmas erőlködéssel akarják megtervezni az új világot- Nélküled! Jöjj el kis Jézus, és töltsd be az egész világunkat szereteteddel!
Dr. Perger Gyula, plébános, egyházmegyei gyűjtemények püspöki referense
