A Vas megyei Kemenesmihályfán is megemlékeztek a doni áttörés 72. évfordulójáról
Az evangélikus templomban ökumenikus igeliturgián Kovácsné Tóth Márta evangélikus lelkész és Kirner Zoltán római katolikus plébános az egykori harcok áldozatai mellett a békéért is imádkoztak a hívekkel.
A Faluházban folytatódó megemlékezésen Takács Balázs polgármester beszédében megemlékezett a falu azon lakóiról, akik a doni harcok során vesztették életüket.
Tóth Róbert a rendhagyó történelemórán hangsúlyozta: „2. magyar hadsereg az ország határtól 1000 km-re a Don folyóhoz azért kellett, hogy kimenjen, mert a békés revízióért meg kellett az árat fizetnie az országnak. Ez az ár a hadsereg kiküldése volt. A 2. magyar hadsereg nem volt áldozat, hiszen magyar viszonylatban egy nagyon jól felszerelt alakulat volt, a páncélos egységek egyenes elitalakulatnak minősültek a magyar hadseregen belül. De ez mégis kevés volt a -40 °C fokban támadó szovjet hadsereggel szemben. Az ellátásbeli hiányosságok, az elégtelen fegyverzet eleve elrendelte a hadsereg katasztrófáját, így 1943 januárjában elkerülhetetlen volt a tragédia. 128 ezer embert veszített, a majd 1 év alatt - a doni harcok során - a 2. magyar hadsereg.”
A történelemóra után Ferge László őrnagy úr nyitotta meg a „Valahol Oroszországban...” című időszaki kiállítást, melyen a harcokat megjárt honvédek fényképei, emléktárgyai, levelezési és dokumentumai voltak láthatók.
Megnyitójában az őrnagy úr kiemelte: „Hősies helytállás számos példájáról számoltak be a túlélők. Az adott helyzetben azonban ez sokszor kevés volt. Emlékeznünk kell a történtekre, és nekünk kell helyrerakni az akkor történteket, mert sajnos az elmúlt 70 év ezt nem tette meg. Ezért is nagy a felelősségünk, hogy az utókor számára helyrerakjuk a téves képeket, és ne egy nagy katasztrófa képe éljen bennünk, hanem egy elkerülhetetlen szerencsétlenség.”
A kiállítást megtekintette Kazári József a doni harcok túlélője is. Számos féltve őrzött fényképet, dokumentumot hozott magával.