„Egy nap élet” - Doma Bence és Rozmán Kristóf kortárs irodalmi estje
A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár teremkönyvtára adott otthont 2016. március 3-án a Genius Savariensis Szabadegyetem irodalmi estjének. „Egy nap az élet – kortárs irodalmi est” címmel Doma Bence és Rozmán Kristóf összeállításában hangzottak el kortárs magyar versek és természetesen saját szerzemények is bekerültek a repertoárba.
Az előadás különlegessége volt, hogy a fiatal művészeket most először láthatta a nagyérdemű közönség közös produkcióban. Nagy Dóra könyvtári munkatárs köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész bevezetőjében méltatta az előadókat. Megtudhattuk, hogy az est összeállítása kizárólag kettejük munkáját dicséri. Tanár úr felhívta a közönség figyelmét a soron következő irodalmi estre és arra is, hogy a költészet napjához (április 11.) köthető programokról se feledkezzenek el.
Az est Lackfi János: Oda-vissza c. művével kezdődött Rozmán Kristóf előadásában, mely erős felütése volt az előadásnak. A közönség már ekkor érezhette, hogy a versek témája inkább a melankólia és egyfajta feloldhatatlan szerelmi métely vonzásában teljesedik ki. Doma Bence dalaiban - melyek előadását gitár kísérettel színesített - hasonlóan komoly hangvételű kérdések fogalmazódtak meg, mint a világ értékromlása, megfelelési kényszer vagy a szerelmi csalódás. Az érzelmek kifejezését nyomatékosította a rendszeresen visszatérő sorok ciklikussága és a tagadó szerkezetek használata. Magával ragadó volt hallani a vereseket lágy gitár dallammal kísérve, mely még inkább a mondani valóra irányította a közönség figyelmét. Továbbá nagyon érdekes volt, mikor a fiatal művészek egymás szerzeményeit adták elő. Szóba kerültek a modern élet mindennapjaiba már beleivódott közösségi oldalak „lájktalan” világa is, mely kényszert és monotonitást sugároz.
A közönség az előadás során ismert sorokat is felfedezhetett: „Halotti beszéd” részletet, József Attila „Tiszta szívvel” c. költeményét vagy a Rousseau-ra utaló természetbe visszavágyás motívumát.
Egészen különleges volt a már ismert részleteket új keretbe burkolva érzékelni, mely első hallásra abszurdnak tűnhet, de szokatlanságából adódóan figyelemfelkeltő. Összességében elmondható, hogy a közönség tartalmas, érzelmekkel teli előadást hallott, amely beszélgetést indító kérdéseket feszegetett. Reméljük, a közeljövőben lesz még alkalom arra, hogy az est során megismert fiatal szerzők közös produkcióját újra hallhassuk.
Előadott költemények:
Lackfi János: Oda-vissza
Doma Bence: Juhász
Simon Márton: magára gondol
Simon Márton: Meg sem történt
Doma Bence: Nem elég
Petri György: Van Maya. Mi is van még?
Doma Bence: Rita
Doma Bence: Halotti beszéd (előadta Rozmán Kristóf)
Závada Péter: Lassú kereszt
Doma Bence: Körbe
Szabó T. Anna: Elhagy
Doma Bence: Hosszú volt
Pion István: Siránkozó
Doma Bence: Nincs
Rozmán Kristóf: Nincs új üzenet...
Rozmán Kristóf: Se eleje, se vége (előadta Doma Bence)
Kemény István: Egy nap élet
Szöveg: Baranyai Martin, Fotó: Nagy Dóra
