Papi hivatások vasárnapja az Őrségben
A hivatások 53. világnapját 2016. április 17-én, húsvét 4. vasárnapján ünnepeltük Varga Ottó esperes plébános úr személyében Őriszentpéteren, Bajánsenyén és Kondorfán.
Ottó atyát mindenki nagyon szereti, a gyerekek szinte csüngnek rajta, a református gyerekek is az ő hittanóráira szeretnének járni. Vidámságával mindenkinek mosolyt csal az arcára.
Ezen a napon szentmisék előtt a harangok is érte szóltak. A gyerekek minden templomban izgatottan várták, amikor elmondhatták Ottó atyának a verset, énekkel, virággal és hálás szívvel köszöntük meg eddigi szolgálatát, és a Jóisten kegyelmekben gazdag bőséges áldását kérjük rá, hogy még sokáig lehessen az Őrségben „Jó Pásztorunk”.
Bajánsenyéről Anduska Jánosné testületi tag gondolatait szeretném idézni:
- Lehet, hogy szokatlan itt a templomban, de mondanivalóimat most egy magyar népdal soraival szeretném kezdeni. „A juhásznak jól van dolga egyik dombról a másikra, terelgeti nyáját fújja furulyáját bú nélkül éli világát. „
- Ennek a népdalnak a harmadik sorában az található, hogy a pásztor tereli a nyáját, én viszont azt olvastam egy egyházi lapban, hogy a Jó Pásztor nem tereli a nyáját, hanem vezeti. És én úgy gondolom, hogy Te azok közé a Jó Pásztorok közé tartozol, akik nem terelik a nyájukat, hanem vezetik a nyájukat.
- S hogy gondoljunk csak arra, hogy annak idején amikor felmerült a mi kápolnánk építésének gondolata, Te nem azt mondtad, hogy menjetek csináljátok, hanem kezdetektől vezetted, irányítottad, szervezted az építkezést.
- Vagy Te voltál itt az Őrségben az első, aki Erdélyből és Kárpátaljáról gyerekeket hozott és megszervezte nyaraltatásukat.
- Arról is megvagyok győződve, hogy ma sem lenne itt az Őrségben ökumenikus imahét, ökumenikus istentiszteletek, ha Te nem kezdeményezted volna, és azóta is nem szorgalmaznád.
- És gondolunk a vasárnapi prédikációidra, amelyekben mindig valamilyen útmutatást kapunk, csak egyet emelek ki, amelyben nemrégen a migrációról beszéltél. Igaz, hogy nem szoktál politizálni, és főleg nem a prédikációban, de most ebben a kérdésben igenis várják a hívek az egyház útmutatását, állásfoglalását azoknak az embereknek a véleményét, akikre felnéznek, és akik hitelesen tudnak megnyilvánulni. Te az egyház vezetőit megelőzve adtál nekünk ebben a kérdésben is útmutatást. A mondandómat egy ének soraival kezdtem, és most azzal is szeretném zárni, megköszönve egész évi fáradozásodat, és Isten áldását kérni életedre.
„Jöjj, Szentlélek, szállj le rá, reményt hozó Fénysugár, vezesd az életét a te ösvényeden, minden nap Veled Uram, minden nap Veled Uram”.
