Vasvári Missziós Hétvége - 2016. április 7-10.

Az idei, korán jött tavasz nemcsak a kertészeket csalogatta ki a kiskertekbe. Vasvár utcáit is ellepték a magvetők- az isteni Ige magvetői.

Marsel, Loyd és Seba atyák már hónapok óta készítették elő a szívek talaját-mindennapi áldozatos munkájukkal, odaadó szolgálatukkal. A missziós nővérek és a verbita atyák, testvérek azért jöttek, hogy kicsik és nagyok szívébe az evangélium, a szeretet és az öröm magvait hintsék.

„Ne vigyetek magatokkal az útra tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot!” (Mt 10,10)

Sem sarut, sem botot nem láttam egyik verbitánál sem, annál inkább ezt az evangéliumi lelkületet, amely rábízza magát mások vendégszeretetére és jóindulatára. És a vendéglátók, akik befogadták őket, megtapasztalhatták, mit jelent: jobb adni, mint kapni. Hiszen ők másoknál is többet kaphattak abból az örömből és békéből, ami ezekről a tiszta arcokról sugárzott.

„Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.”(Lk 6,36)

rendezvény vezérfonala az Irgalmasság éve volt. A négy nap alatt változatos formákban, sokféle csoport keretében volt alkalom ennek a gondolatnak az elmélyítésére, a találkozásra és lelki gazdagodásra.

Minden nap volt szentmise- igazi lélekemelő ünnepi. A hétköznapi szentmisék előtt közös rózsafüzér imádság és Szentségimádás. A szentmisék után lenyűgöző, missziós témájú előadások, szombaton egy fergeteges koncert. Előadás és éneklés a város és a filiák óvodásainak, iskolásainak, találkozás az elsőáldozókkal, bérmálkozókkal és szüleikkel. Imádságos együttlét a plébániai képviselőtestület és a különböző imacsoportok tagjaival. Mind felejthetetlen élmény azok számára, akik részt vettek rajtuk.

„Örüljetek az Úrban, ismét mondom, örüljetek!” (Fil 4,4)

Számomra a legszebb tanúságtétel mégis az a légkör volt, ahogy a nővérek, atyák és testvérek a kevés szabadidejüket egymással eltöltötték. Az a felszabadult öröm és szeretet, amikor együtt ebédeltek, az odaadás, ahogy a programokra készültek, énekeket próbáltak. Ezt hozták aztán magukkal az emberek közé, és ez hatott át minden szertartást, minden programot. „Így nagy volt az öröm ebben a városban.” (ApCsel 8,8)

„Én ültettem, Apolló öntözte, de a növekedést Isten adta.” (1Kor 3,6)
A missziós keresztre felkerült a 2016-os évszám, a falon a verbita rend ajándéka, az Irgalmas Jézus képe emlékeztet minket erre a Missziós Hétvégére. Adja a Jóisten, hogy az elvetett magvak bőséges termést hozzanak, az Ő dicsőségére.