Információstábla átadása és Szent Márton ereklye a Nagy Háború színterén

Különös esemény helyszíne volt az egykori véres harcok színtere a Doberdó és a Komeni-fennsík október 15-én.

„Feladom a levelem a postára,

rátalál az édesanyám házára.

Olvasd anyám, vérrel írott levelemet,

Doberdónál hagyom az életemet.”

A 350. számú Szent Márton Cserkészcsapat és a Visegrádi Szent György Lovagrend évek óta tartó munkájának újabb állomásához érkezett: információs táblát cseréltek le, és magyar nyelvű résszel látta el, az egykori Segeti tábor területén /Szlovénia/. Ezen tábor az Osztrák-Magyar Monarchia frontvonalból kivont csapatainak pihentetését és feltöltését szolgálta.

A tábla cseréjén túl, azonban még egy különleges eseményre is sor került.

Az első világháború centenáriuma és Szent Márton születésének 1700. évfordulója különleges kapcsolat, hiszen a katonák védőszentjének nemrég Celldömölkön megtalált ereklyéjét Aigner Géza répcelaki plébános, Bokor Zoltán atyával, cserkészek, lovagok, hagyományőrzők kíséretében vitte el az egykori délnyugati hadszíntérre.

A szombati eseménysorozat első állomása volt egykori tábor területén pihenő- óvóhelyként is szolgáló Pečinka- barlang előtt megtartott tábori szentmise.

A szentmisén, melynek főcelebránsa Dinko Bizjak helyi plébános volt, két nyelven hangzott el, sok környékbeli és magyar hívő részvételével. Aigner Géza atya szentbeszédében az egykori hadszíntéren Szent Mártonról, mint követendő példáról beszélt, mert „mi is a jó harcot akarjuk megharcolni, küzdve Isten országának építéséért.”

Az istentisztelet után következett az információs tábla átadása a Segeti tábor irányjelző emlékművénél, ahol Borojević- széke is található.

/ Svetozar Borojević von Bojna császári és királyi 5. hadsereg parancsnoka volt. /

Fülöp András az eseménysorozat szervezője bevezetőjében elmondta:

„2014-ben elkezdett munkánkat folytatjuk. Az ismertebb, látogatottabb emlékhelyeken lecseréljük és magyar nyelvű szöveggel is ellátjuk az információs táblákat.”

A szlovén és magyar himnusz eléneklése után Szilágyiné Bátorfi Edit ljubljanai magyar nagykövet mondta el ünnepi beszédét.

Nagykövetasszony beszédében kitért a Nagy Háború színtereire, ahol sok ezer magyar katona küzdött. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a közös megemlékezések, a Béke Ösvényén / Pot Miru/ létesülő több nyelvű információs táblák, tovább erősítik a szlovén-magyar kapcsolatokat, illetve jövőbeli tervként említette, egy központi emlékhely létrehozását.

Beszédében hangsúlyozta:

” Fontos a magyar szervezetek elhivatottsága. Külön kiemelem a cserkészek munkáját, hiszen rendkívül fontos, hogy az emlékezet ápolásából a fiatal generáció is kivegye részét, amely garancia arra, hogy szlovén földön nyugvó több tízezer magyar katona emléke nem merül feledésbe.”

Illés Károly Szombathely Megyei Jogú Város alpolgármestere beszédében a katonaszent emlékének ápolásáról beszélt, melynek eredményeként nemcsak Szombathelyen, de Magyarországon is Szent Márton Emlékév van 2016-ban.

Alpolgármester úr kiemelte:

” Szent Márton példakép. A jólelkűség, a felebaráti szeretet, a segítés, a szolidaritás, az egyszerűség példaképe. Évezredeken átívelő szellemi örökségét mi, szombathelyiek is őrizzük, emléke előtt tisztelgünk.”

Magyar katonadalok eléneklése után Stojan Cotič Miren- Kostanjevica alpolgármestere szólt az emlékezőkhöz.

Beszédében kitért a Komeni- fennsíkon 100 éve vívott harcok súlyosságáról, valamint a Béke Ösvényének /Pot Miru/ 2003 óta tartó felújításáról. Stojan Cotič a folyamatban lévő munkákról is szólt. Mint mondotta:”Jelentkeztünk az Interreg Szlovénia-Olaszország pályázatra Szent Márton útjainak megjelölésével, amely úthálózat kezdőpontja Szombathely.

Koordinációs szerepet töltünk be továbbá a Simplelifeways projektben, feladatunk Szent Márton útját Logatectől a Vipavai völgyön át egészen az olasz határig útjelzésekkel ellátni.

A szlovéniai megemlékezés után immár olasz földön San Martino del Carsoban folytatódott az eseménysorozat.

Doberdó, s vele San Martino del Carso település és környéke fogalommá vált. Az első világháború súlyos harcainak színtere volt, melyet az ott harcoló katonák „földi pokolként” emlegettek.

A szegedi Meritum Egyesület és a San Martino del Carso-i Karszti Barlangkutató Egyesület Történeti Kutatások Osztálya által Magyarok a Doberdón címmel rendezett ünnepi esemény részeként, Márton püspök tiszteletére szentelt templomban szintén két nyelvű szentmisén emlékeztek meg a hívek Szent Márton ereklyéje előtt a Nagy Háború áldozatairól, hőseiről.

Redipuglia plébánosa beszédében Szent Mártonról, mint lelki emberről beszélt. Illetve Márton püspök és Szent Benedek kapcsolatáról szólt, hisz mind mindkét szent egyben Európa védőszentje is. Mint mondotta: „Nursiai Szent Benedek Monte Cassino hegyén alapította kolostorát rendje számára. A templomban pedig Márton tiszteletére oltárt is állíttatott.”

A délutáni program az egykori templomdombon folytatódott faültetéssel.

A szegedi 46. gyalogezred katonái 1916. júliusában küldtek haza egy repeszektől, golyóktól szétroncsolt szederfatörzset San Martino del Carsoból. Ezzel is szerették volna érzékeltetni a katonák, hogy miként egy fa is mennyit szenved és kibír a frontvonalban, úgy a katonáknak is milyen sok fizikai, lelki szenvedést kell elviselniük.

Késő délutáni program információs táblák átadásával, kulturális és gasztronómiai programmal folytatódott.