Elültették Szent Márton körtefáját a Püspöki Palota kertjében

A Magyar Katolikus Kulturális Hetek programsorozat kertében október 26-án, Szent Márton körtefát ültettek a szombathelyi Püspöki Palota kertjében.

Szentekről sok növényt, gyümölcsöt neveztek el őseink az elmúlt évezredekben, kifejezve tiszteletüket egy-egy kedvelt szent előtt, őrizve emlékét saját közegükben. Így volt/van ez Szent Mártonnal is. Emlékét egy liliomfajta, egy szőlőfajta és egy körtefa is őrzi, sorolta a tudnivalókat dr. Balogh Lajos botanikus október 26-án a Püspöki Palota kertjében. Ferenc pápa földrészén, Dél-Amerikában él a liliomok rokonságába tartozó inkaliliom (Alstroemeria) nemzetség. Ennek egyik, Peru, Chile és Argentína területén őshonos – Alstroemeria ligtu nevű – faját nevezik „Szent Márton-virágnak”. Szép, 50-60 cm magas, gumós évelő virág, számos nemesített fajtával.

Az 1818-ban írásba foglalt első magyar tájmonográfiában az Őrség vidéke kapcsán így fogalmaz Zakál György: „a’ ketske tsötsü a’ Sz. Mártony szöllö, a’ mely késön erö fanyar”. Az októbertől érő kecskecsöcsű csemegeszőlőfajta ma is közismert. Képszerű elnevezése egyfajta metaforikus terminus, utalva a szőlőszemek alakjára, mivel bogyói nagyok, hosszúkásak, két végük elhegyesedő. Magyarországon a fehér, fekete és piros kecskecsöcsű szinte minden borvidéken ismert volt még a közelmúltban is, a 19. század végi filoxéravészt megelőzően nagy mennyiségben termett szerte a Kárpát-medence szőlőhegyein.

És persze a körtefa. A körte (Pyrus communis) valószínűleg Kisázsiából származó egyik fajtája a ’Téli Kármán-körte’. Kármán egy török népcsoport és város neve Törökországban. A török időkben a Balkán-félszigeten át hazánkba is eljutottak ipari és kertészeti termékeik. E fajta azonban már a római időkben is bekerülhetett Pannóniába. Régi gyümölcsészek (pomológusok) szerint Márton püspök is kedvelhette, hiszen vitt belőle magával Sabariaból, amikor 374-ben megválasztották Tours püspökének. Franciaországban jutott belőle Rémy érseknek is, aki ezt a finom körtét a jó keresztény (bon chrétien) Clovis királynak ajánlotta. Így aztán a ’Téli Kármán-körte’ „Bon-Chrétien d’hiver”, „Szent Márton körtéje” és „tours-i körte” neveken terjedt el és lett népszerű Franciaországban. A 18. században Magyarországon eltűnt, majd az 1930-as években ért vissza hozzánk, mint nyugat-európai fajta. Fája hatalmas, hosszú életű; gyümölcse nagy, dudoros, édes, leves és illatos. Szeptembertől szedhető, január-februárig jól tárolható fajta.

Balogh Lajos ültette el a fát a kertben, Császár István egyházmegyei kormányzó pedig megáldotta, hiszen hasztalan fárad az építő (ültető) ha nincs rajta Isten áldása. Az ültetés folytatása a Szent Márton napi vásáron lesz a Skanzenben, amikor a most elültetett körtefa testvérét, valamint Szent Márton szőlőt ültetnek majd.