Szombathelyi Egyházmegye

Takács Gyula atyát tagjai közé választotta a Szent István Tudományos Akadémia


img-phpVida Gábor biológus és Takács Gyula biblikus teológus tartotta meg székfoglaló előadását április 3-án a Szent István Tudományos Akadémián. Az eseményre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében került sor. Beszámoló a Magyar Kurír oldalán.


Részlet a cikkből:

Takács Gyula biblikus professzor munkásságát Kuminetz Géza tanszékvezető egyetemi tanár, a Szent István Tudományos Akadémia Hittudományi és Filozófiai Osztályának elnöke méltatta. Takács Gyula 1947-ben született Szentgotthárdon. Pappá 1971-ben szentelték. Tanított a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia levelező és nappali tagozatán, a Veszprémi Hittudományi Főiskolán és a Szent Gellért Hittudományi Főiskolán. Kuminetz Géza – aki maga is Takács Gyula tanítványa volt – kiemelte, hogy a székét elfoglaló tudós „nemcsak professzora, hanem confessora is a tudományának”.

Takács Gyula A lélekben szegények című előadásában Máté evangéliumának egy kifejezését magyarázta: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5,3) Elmondta: a szegény kifejezés gazdasági és társadalmi-jogi értelemben is használható. Ebben az esetben nem olyasvalakiről van szó, aki nehezen ugyan, de el tudja tartani magát. Ezt inkább koldusszegényként kell érteni, vagyis Jézus olyan emberről beszél, akinek nincs meg a mindennapi betevő falatja sem.

A biblikus professzor hozzátette: a nyolc boldogság első négy mondása az eredeti görögben a ptokhósz (szegény), a penthuntesz (gyászoló, szomorkodó), a praeisz (alázatos) és a peinóntesz (éhező) szót használja, melyek egyaránt π-vel kezdődnek. Mindez valószínűleg nem véletlen, ez is jelzi a kifejezések közötti kapcsolatot. Az Ószövetség görög fordítása, a Septuaginta az ani, az anav és ebion héber szavakat fordítja szegénynek (ptókhosz).

Rámutatott: a párhuzamos lukácsi hely nem teszi hozzá a lélekbentó pneumati – kifejezést: „Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa.” (Lk 6,20) Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben fontosabb a szegénység konkretizálása, személyessé tétele. Máténál viszont a lélekben szó azzal a Lélekkel hozható összefüggésbe, aki a Teremtés könyvében is megjelenik.