Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

Szakkollégiumi Lelkigyakorlat 2017

Szakkollégiumi lelkigyakorlat Április 7-8-án rendezték meg a II. János Pál Katolikus Szakkollégium nagyböjti lelkigyakorlatát. Kálinger Roland, a Magyar Honvédség tábori lelkésze vezette útjukon a fiatalokat. 

Szakkollégiumi lelkigyakorlat Büszkén mondhatjuk, hogy a lakók többségi részvételével sikeres programot zártunk, mely mindazok munkáját tükrözi, akik segítették az imák, előadások, étkezések, keresztút és végül a szentmise szervezését. Kálinger Roland alias Rozsé atya (a Magyar Honvédség tábori lelkésze) ittlétének nyomai: ezer cenzúrázatlan kép fiúkról Kalasnyikovval és lányokról burkában, amerikai csomagolópapírok a legkülönbözőbb helyen elrejtve, az ebéd maradéka, melyből szerencsések napokra eleget zsákmányoltak, illetve - elsősorban - a nagyböjti üzenet kibontva, mellyel mindannyian el vagyunk látva Húsvétig.

 

A szakkollégium nagyböjti lelkigyakorlata április 7-én, péntek 14 órakor vette kezdetét.

Szakkollégiumi lelkigyakorlat A padlásteremre igyekvők a lépcső nézetéből elsőre egy katonai csizmával, terepszínű ruhában egy megtermett, borostás alakkal szembesülhettek, szerencsére az előkészített kávé sokak megnyugvására szolgált. Norbert atya imaolvasással egybekötött bevezetője után kezdetét vette Rozsé atya bemutatkozása, melyben tisztázta papi mivoltát és figyelmeztetett az előttünk álló 24 óra nehézségeire.

“a cél nem az, hogy jól érezzük magunkat, hanem hogy szembenézzünk önmagunkkal”

Az első öt perc elteltével mindenki számára világossá vált, mi volt a célja Norbert atyának, mikor kötelező programnak hirdette a lelkigyakorlatot. Előadónk jó adag humorral és katonás lendülettel adta át az amúgy nehéz témának ígérkező ‘rabság’ gondolatát. Mi az a szabadság? Lehet-e szabadon élni rabságban? Minek vagyunk mi a rabjai? Aki e kérdésekre nem kapott választ, az valószínűleg nem figyelt, de lehetősége nyílt az ezt követő kiscsoportos beszélgetéseken ismereteit bepótolni. A négy kiscsoportos beszélgetésen esett szó a függőségekről, személyes példákról, lelki és testi béklyókról, mely egy magunkfajta egyetemistának is nagy gondot okoz a feladatainak teljesítésben. Ezzel párhuzamosan gyónási lehetőség nyílt mindkét atyánál, ennek köszönhetően a kollégium még sokáig tisztábban ragyog belülről.

 

Szakkollégiumi lelkigyakorlat Szusszanásnyi pihenés után keresztutat imádkoztunk lélekébresztő gondolatokkal a Zárdatemplomban, majd vacsorára került sor.

Az hogy a Brenner János emlékév kapcsán leforgatott kisfilm pont mostanra készült el, puszta véletlennek tűnhet, mindenesetre premierhez hűen vastapssal lett jutalmazva a szakkollégium filmes brigádja. Ez követően a tábori lelkészek munkájába nyerhettünk bepillantást, amit számtalan - a csomagtartóból elővarázsolt - katonai felszereléssel is demonstráltak nekünk. Elsöprő sikert aratott a fényképes élménybeszámoló az atya küldetéseiről, csakúgy, mint a sokat tapogatott katonai felszerelések, felbecsülhetetlen éjjel látó készülék, és rögtönzött utó-vacsora katonai túlélő csomagból.

Nem csoda hát, hogy Rozsé atyát az exkluzív részletekért fogva tartottuk egészen este 10-ig. Ő így fogalmaz:

“golyóálló mellényünk a hitélet, a mi fegyvereink ...a szentségek” 

Szakkollégiumi lelkigyakorlat Másnap szokáshoz hűen egyszerre és pontosan jelent meg a csapat, melynek kapcsán elhangzott a sorkatonaság gondolata... A ruhacsere ellenére sem volt nehéz felismerni az előadó atyát, aki egy ébresztő imádságos éneket követően bele is kezdett második témájába, a szenvedésbe. A hátsó sorban ülve is érezni lehetett a feszültséget, amit a már megismert humor és egyszerű üzenetek oldottak. Rozsé atya tanítása szerint:

“minden rabság után szabadság vár téged”

és ez önmagában elindította a soron következő kiscsoportos beszélgetések gondolatmenetét, hiszen a lélek rabsága, a szenvedés, azaz a ránk osztott kereszt cipelése módot ad személyiségünk fejlődésére, a körülményeink megbecsülésre, másokhoz, mások szenvedéséhez viszonyítva is. A megérett és átbeszélt benyomásokat egy szentmise és közös ebéd koronázta meg.

Így összességében állíthatom, ha Rozsé atya jelensége nem volt nagy hatással a böjti készületünkre, akkor semmi. Nekem személyesen az üdvösségről alkotott véleménye az, amit bármikor szívesen plagizálok:

“Ezüstéremmel is be lehet jutni a mennyországba, csak ciki”  

 

(Teleki Béla István, szakkollégista)

 

A programot az EGYH-KCP-17-EPER-0067 sz. pályázat támogatta.