A kereszténység a kezdetek óta jelen van Indiában-Fernandes Loyd verbita atya előadása Szentgotthárdon

Október 4-én Fernandes Loyd SVD verbita atya tartott előadást Szentgotthárdon.

A család- és az emberek szeretete a legfontosabb – talán így lehetne összefoglalni egy mondatban Fernandes Loyd SVD vasvári káplán majd egy órás előadását, melyet a „Kereszténység Indiában” címmel tartott Szentgotthárdon. A szentgotthárdi Keresztény Megmozdulások Egyesületének meghívásának eleget téve, október 4-én diavetítéssel egybekötött életrajz-korképet festett a káplán úr a mai Indiában élő keresztényekről, a keresztény családok mindennapjairól.

A Refetóriumban mintegy félszázan zenés, dicsőítő dallal tettek tanúságot Jézusba vetett hitük mellett Lőrincz Gábor kántor vezetésével, majd Dr. Schultz Antal, a KeMESZe elnöke köszöntötte a megjelenteket.

A négy esztendeje hazánkban élő káplán bevezető mondataiban megjegyezte: Indiáról egész nap lehetne beszélni, oly nagy ország, amely harminc államból áll. Egy embernek négyféle nyelvet kell tudnia-beszélni ahhoz, hogy az ország minden szegletében megértethesse önmagát. A háromféle vallásnak, háromféle nyelvezete van, így arról is megismerszik, hogy ki mely vallás követője.

Az előadáson elhangzott, a keresztény hit nem új keletű Indiában, hisz' a „kétszer is kételkedett” Szent Tamás apostol járt ezen a vidéken. Szent Tamás apostol Indiában végzett apostoli tevékenysége révén a dél-indiai keresztények az úgynevezett szíriai irányzatot követik, aminek két ága alakult ki: a keleti (káldeus) és a nyugati (antiochiai) kereszténység. Az általa alapított egyik legnagyobb mai egyház neve a szír-malabár katolikus egyház. A hittérítő vértanúhalálát követően – miután több hatalom is gyarmatosította az országot – a XVI. században érkezett a földrészre Xavéri Szent Ferenc, akit igen nagy tisztelet övez az
indiai keresztények körében.

Előadásában a verbita Atya (Societas Verbi Divini) hangsúlyozta, az Indiában élő keresztények közösen végzett reggeli imával kezdik a napot, mely egymásnak adott áldással ér véget. Ugyancsak mindennap, este is összegyűl a család minden tagja a házioltárnál
közös imádságra, ezen időszak alatt „megszűnik” a ház körüli munka.

Mint mondta, nem véletlen, hogy a Mennyei Atya világosságot és sötétséget teremtett. Lehetőséget adva a munkára, és a pihenésre. Lehetőséget adott a mindennapi találkozásra, amellyel élnünk kell – akár mindennap.

A humorral bőven átszőtt előadást Pácz Gábor hitoktató köszönte meg a jelenlévők nevében.