Szombathelyi Egyházmegye

Zabolai Mikes János gróf (1911-1935)

Mikes JánosZabolai Mikes János gróf (1911-1935)

Zabolai Mikes János gróf 1876. június 27-én született a Mikes család Háromszék megyei birtokán, Zabolán. Családjának múltja híres ősökkel van tele. Leghíresebbé Mikes Kelemen vált, de a család inkább Mikes Mihályra volt büszke, aki a Rákóczi-szabadságharc után a grófi címet szerezte.

Tanulmányait a kalksburgi jezsuitáknál folytatta Mikes János. Itt érlelődött meg papi hivatása. Érettségi után az innsbrucki szeminárium diákja lett. Az intézmény a tudományos munka egyik központja volt, és tág lehetőségeket nyújtott a kispapok fejlődésére. Pappá szentelésére 1899. június 29-én került sor. Személyében egy nyitott gondolkodású, tájékozott, a szépre fogékony, környezetére igényes, jó szervezőkészséggel megáldott új papja lett az erdélyi egyházmegyének. Egy távoli, szinte megközelíthetetlen kis faluba, Gyergyóalfaluba helyezik káplánnak. 1906- Székelyudvarhely plébánosává, egyszersmind főesperessé nevezték ki. 28 plébánia tartozott
 
Ferenc József király 1911. november 5-én nevezte ki szombathelyi megyéspüspökké. A pápai megerősítésre december 16-án került sor. A beiktatási ünnepségek után az új püspök nagy lendülettel látott munkához, aminek az eredményei hamarosan megmutatkoztak. Mindjárt az első évben bevezettette a villanyvilágítást a Székesegyházba, a Püspökvárba és a Szemináriumba. Megnyitotta a kispapok előtt a püspöki kertet. Újraszabályozta a püspöki hivatal működését is. Nagyobb horderejű rendelkezései az első években az Egyházmegyei Takarékpénztár és a Martineum kiadó megalapítása voltak.
1913-ban került sor Szent Márton ereklyéinek hazahozatalára.
 
HÁBORÚ ÉS FORRADALMAK
Az I. világháború évei nem kedveztek a látványos alkotásoknak, de nem jelentették a teljes passzivitást. Mikes ezekben az években is aktív, de tevékenységei más jellegűek, mint az első időszakban vagy a 20-as években. Fontos feladatnak tekintette a hátország életének szervezését. A répceszentgyörgyi püspöki kastélyban 80 ágyas kórházat rendezett be a Vöröskereszt segítségével. Mikes püspök kétszer is meglátogatta az egyházmegyéből frontszolgálatot teljesítő katonákat. Az első látogatásra 1917 júniusában került sor az orosz fronton Lemberg közelében, ahol a frontvonalban lévő csapatok közé ment, misézett és sebesülteket látogatott. A második látogatás 1918. szeptember végén, az olasz fronton történt. A Piave mellett állomásozó két szombathelyi háziezredet kereste fel.
Mikes püspököt 1919. február 27-én a celldömölki apátságba internálták, majd március 29-én a fővárosba szállították, ahol a gyűjtőfogházba került. Kalandos körülmények között, álruhában, július 30-án sikerült megszöknie.
Kiemelt feladatnak tekintette az oktatás ügyét. Különösen fontosnak tartotta az oktatók alapos felkészültségét. Létrehozta a Papi Kölcsönkönyvtárat és az ehhez kapcsolódó Tanítók Pedagógiai Szemináriumi Könyvtárát.

Püspöksége idején számottevően föllendült a hitélet. 1912-ben Celldömölkön, 1921-ben pedig Lékán rendeztek eucharisztikus kongresszust. 1920-ban dr. Rogács Ferenc szervezésével megalakult az egyházmegyei Katolikus Férfiliga, miután 1912-től már működött a Katolikus Sajtó-hölgy Bizottság. Mikes támogatásával 1933. június 24-én megalakult az Actio Catholica egyházmegyei tanácsa is.
Jelentős a szerepe IV. Károly első visszatérési kísérletében. Palotájából indul és ott is végződik ez a sikertelen kísérlet a Habsburg-dinasztia uralkodói jogainak helyreállítására.
 
AZ EGYHÁZMEGYEI ZSINAT


Mikes János püspökségének egyházkormányzati szempontból legkiemelkedőbb eseménye az 1927-es egyházmegyei zsinat volt. Az egyházmegye fennállásának 150. évfordulója megfelelő alkalmat teremtett a zsinat megtartására, annál is inkább, mert erre az időszakra Trianont követően már lezárult az egyházmegye szétszakítása miatti bizonytalanság.
Az egyházmegyei zsinat talán legfontosabb döntésének nevezhető az új plébániák alapításának támogatása. Az egyházmegye létrehozása óta soha annyi új plébánia és lelkészség nem alakult, mint Mikes János püspökségének 25 évében.
 
A SZERZETESRENDEK
Püspöksége alatt szerzetesrendekben is gazdagodott az egyházmegye, s ezáltal a növekvő társadalmi igényhez igazodott. Elsősorban karitatív és szociális, valamint oktatási tevékenységet végző rendek telepedtek le, de nagyobb szerepet vállaltak a lelkipásztorkodásban is (ferencesek, domonkosok, szaléziek). Gróf Mikes János püspöksége alatt kilenc rendház épült az egyházmegyében. Nevéhez fűződik az Annunciáta Nővérek kongregációjának megalapítása, a szaléziek és a verbiták letelepítése.

Negyedszázados hivatali korszaka alatt anyagi és erkölcsi támogatásával számtalan új templom épült az egyházmegyében. A 20-as években restauráltatta a Székesegyházat, amely így eredeti pompájában ragyoghatott. Építkezései közül kiemelkedik a deficientia és a szeminárium épületének bővítése. Mikes támogatásával számos egyházi, rendi intézmény épült. Ilyen volt Zalaegerszegen a ferences kolostor és a Notre Dame zárda épülete, Szombathelyen az annunciáta nővérek anyaháza, a szaléziek dr. Vass Józsefről elnevezett tanoncotthona és internátusa, Kőszegen a domonkos apácák új épületszárnya. Kezdeményezésére új épület készült a Kelcz-Adelffy Fiúinternátus számára.

1935. december 31-ei hatállyal nyugalomba vonult. A pápa acmoniumi címzetes püspökké, majd 1939-ben selimbriai címzetes érsekké nevezte ki.
1945. március 29-én halt meg.