Házaspárok lelkigyakorlata gyerekfelügyelettel
helyszín: Szombathely, Martineum Felnőttképző Akadémia
kezdés: 18 óra
Ti is érzitek mostanában, hogy nem jut annyi figyelem egymásra, mint ahogy szeretnétek? Szembesültök azzal, hogy a munka, a gyerekek körüli tennivalók mellett nem marad annyi idő a másiknak, mint amíg még kettesben voltatok? Ti is felhördültök magatokban, amikor pszichológusoktól és más szakemberektől azt halljátok, kell, hogy a házaspár együtt kimozduljon, időt, odafigyelést szánjon egymásra? Mert tudjátok, hogy ez igaz, de ennyi program, kicsi gyerekek mellett mégis hogyan? Nektek is összeszorul a szívetek, amikor házaspároknak szóló lelkigyakorlatokról hallotok, ahova szívesen elmennétek, de nem tudjátok kire hagyni a gyerekeket?
Ilyen érzések, gondolatok előzték meg programunk ötletét. Ezekből született az elképzelés, szervezzünk lelkigyakorlatot házaspároknak úgy, hogy magukkal hozhatják gyermekeiket, és az elmélkedések, a páros beszélgetések, a csendes percek alatt gyermekfelügyelők foglalkoznak a kicsikkel, míg az étkezések, a szabadidő, a reggeli-esti szertartások ugyanúgy együtt zajlanak, mint otthon.
Lehet, hogy nem annyira hatékony egy efféle lelkigyakorlat, mint az, amikor a pár kettesben elutazik, és valóban csak egymásra és Istenre figyelve tölt el néhány napot, de bízunk abban, hogy akiknek most csak így van lehetőségük lelkigyakorlaton részt venni, Isten kegyelméből ily módon is gyümölcsökkel térnek haza, és tán a család együtt is erősödik a közös kimozdulás által.
Ezzel a reménnyel és a tavalyi jó tapasztalatokkal várjuk az érdeklődő házaspárokat, családokat a lelkigyakorlatra. A programot dr. Németh Norbert szombathelyi egyetemi lelkész vezeti, aki családpasztorációs tapasztalatai segítségével ad kérdéseket, szempontokat, feladatokat, ötleteket a részt vevő pároknak – mindannyiuk épülésére. (A szervezők)
„A termékeny, harmonikus családi élet egyik fontos alapfeltétele, hogy a családtagoknak legyen idejük egymásra. A házaspár kapcsolata megsínyli, ha nem jut ideje a napi feladatok megbeszélésén túl egymásra.” (Bíró László)
