"Az igazi vitézség nem az erőszak" - Püspöki szentmise Sitkén az Ideiglenes Hadifogoly tábor emlékhelyen

2020. június 27-én Székely János megyéspüspök mutatott be szentmisét Kissitkén, a 1915-ben itt működött Ideiglenes Hadifogoly tábor emlékhelyen a Kalapos-kútnál.

Mint Morgós István, Sitke polgármestere a martinus.hu-nak adott interjújában kiemelte: sokáig kevesen ismerték a Kalapos-kút és az itt működött ideiglenes hadifogoly tábor igazi történetét még az itt élők közül is. Ezért volt öröm számára, amikor 2015-ben sikerült a kutat felújítani, környékét rendbe tenni. Azóta pedig rendszeresek a megemlékezések, hogy ne merüljön feledésbe a múlt. 1915-ben hozták létre az ideiglenes tábort, ahol jobbára orosz és szerb hadifoglyokat helyeztek el. Feladatuk az volt, hogy részt vegyenek az ideiglenes tábortól nagyjából 5 km távolságra, Nagysimonyi és Nagysitke határában létrehozandó – ám a közeli ostffyasszonyfai vasútállomás után elnevezett – tábor felállításában. Sátorban és földbunkerekben szállásolták el őket. A Kalapos-kútból nyertek vizet, a kút tetejére ők építették a kúpot. Feljegyzések szerint 4-600 fő élt a táborban, de egyes feljegyzések szerint 1200 hadifoglyot is elhelyeztek itt, mondta a polgármester.

Az ideiglenes táborban 1915 nyarán a már betegen érkezett katonák és a rossz higiéniai körülmények következtében előbb kolera-, majd tífuszjárvány tört ki, amelyeket végül sikerült lokalizálni és felszámolni. A kissitkei ideiglenes tábort a Vöröskereszt közbelépése és tiltakozása nyomán 1916 januárjában felszámolták, és lakóit az ostffyasszonyfai táborba telepítették át . (www.vaml.hu)

Szent László király ünnepén tartották az idei megemlékezést. A szentmise főcelebránsa Székely János megyéspüspök volt. Székely János Szent László király életét állította a hallgatóság elé példaként.

Kiemelte László szüleinek azt a magatartását, amellyel sok gyermeket neveltek és fontos volt számukra, hogy hitben és tudásban gyarapodjanak. Ha szeretnénk, hogy legyen magyar jövő akkor kellene olyan házaspárok, akik bőkezűen mondanak igent az élet kincsére a gyermekáldásra és mernek sok gyermeket nevelni. És fontos, hogy gyermekiket elvezessék Istenhez, a szívükbe adják a hit, a szeretet lángját, mondta Székely János.

A másik példa amit fontos lenne követni László magatartásából az az, hogy meg kell tanulni mi az igazi vitézség, miben áll a valódi erő. A valódi erő nem az erőszak, hanem az, hogy készen kell állni az életünket bármikor odaadni másokért, mondta Székely János.

Szent László életében fontos volt a törvényhozói munkája. Szent István örökségét Ő mentette meg, aminek eszközei azok a törvények voltak, amelyeket hozott. A törvény nem a szabadság ellen van. Az igazi szabadság nem önkényt jelent, hogy akármit megtehetünk. A világnak van egy isteni rendje: a világmindenség, a Föld, a testünk, a lelkünk is olyan mint egy hangszer, amivel nem akárhogyan kell bánni, hanem meg kell tanulni finoman játszani a harmóniákat. A szabadság azt jelenti, hogy semmilyen kötelék nem húzza le az embert, szabadon szárnyalhat, szerethet, ajándékká teheti az életét.

A negyedik üzenete László életének az imádság, hogy legyünk igazi szentek, Istenben élő emberek.

Sok emberi szenvedés és küzdelem helyén állunk itt a sitkei Idiglenes Hadifogoly tábor emlékhelyen, mondta Székely János, hangsúlyozva, hogy Szent László élete ide is üzenetet hoz. Mégpedig azt, hogy az igazi vitézség, az igazi erő nem az erőszak. A Földünket igazságra, Isten törvényére, hitre és szeretetre kellene építeni. Az itt élő hadifoglyok életében, szívében ezek az érzések voltak. Gondoltak a gyermekeikre, feleségeikre. Többségükben ortodox keresztények voltak, akik sokat imádkoztak, akik a háborúban megtanulták, hogy a megoldás nem az erőszak, nem a pusztítás.

Székely János megyéspüspök szentbeszédét megtekinthetik itt.