Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

A béke vize – Roma lelkinapot tartottak Csatkán

roma lelkinapIdén, június 28-án másodszor is megrendezték Csatkán a romák lelkinapját, amely a híres búcsú „csendes-ülős”, mélyebbre merítő változataként is felfogható, és Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője a cigánypasztorációban szolgáló számára is mindig tartogat erre az alkalomra megszívlelendő gondolatokat. (www.magyarkurir.hu)

roma lelkinapAmikor a templomba lépünk, a püspök a gitárt hangolja, majd nem sokkal később énekelni kezdjük a Minden, mi él...-t, aminél jobb kezdőéneket Csatkán, a természet templomában ki se lehetne találni. Épp mellettem lép be egy úr, és a vállán gyönyörű pillangót hoz be; anélkül, hogy tudna róla. Kisfiú jön mögötte, és az első kézmozdulata alapján le akarja vadászni, de aztán – talán mivel hirtelen ráébred, milyen szép ez a pillanat, megérzi, hogy ez a kis csoda a „létével énekel” – végül csak mosolyogva rámutat a „potyautasra”, aki ekkor hirtelen megijed a figyelemtől, és nagy lendülettel kirepül a szabadba. Néhányan virágcsokrokat hoztak, és megpróbálják őket egy vázába betenni, de nem férnek be, így újabb vázát kerítenek és visznek az oltár elé, a többi mellé, ahol már eleve minden csupa virág.

roma lelkinap„Jöjjön mindenki be, és üljenek le, mert ez hosszú lesz” – invitál a püspök, majd köszönti a megjelenteket, és megkér egy házaspárt, hogy mutassák meg a többieknek újszülött gyermeküket, akinek érkezéséért egy évvel ezelőtt ugyanitt imádkoztak. „Hálát adunk neked ezen a szent helyen – mondja aztán –, amely különösen is kedves cigány népednek. Csatkán, ahol a II. János Pál által a romák számára megáldott keresztet is őrzik, és Máriát, Isten anyját annyira tisztelik. Ajtó volt ő, akin át az Isten beléphetett a mi világunkba. Tárjuk mi is nagyra a szívünk ajtaját, hogy Jézus megszülethessen a családjainkban.”

A bevezető után elkezdődik az előadás, amely ennek a „lelki búcsúnak” a gerincét adja. Túl vagyunk a járvány nehéz időszakán, amely sokakat nagyon megpróbált, de egyfajta lelkigyakorlatként is felfoghatjuk ezt a pár hónapot, amikor elcsendesedhettünk, és talán fel-feltettük magunknak a kérdést, hogy mi az életünk értelme, célja. 

roma lelkinapSzékely János felidéz egy történetet: Egy német milliomos fia kábítószeres lett, és kórházba került. Hónapokba telt, de sikerült megszabadulnia a függőségétől. Végül mégis öngyilkos lett: leugrott a klinika tetejéről. Búcsúlevelében, amelyet a kezelőorvosának hagyott, ezt írta: „Doktor úr, köszönöm, hogy meggyógyított. Nem az ön hibája, hogy megmenteni nem tudott.” Az orvos pedig ezt mondta a szülőknek, amikor a tragikus hír hallatán bementek hozzá: „A fiukat orvosi szempontból sikerült meggyógyítanom. De nem vagyok az Isten, így az életének értelmet adni nem tudtam.”

Hogyan lehet ezt az értelmet megtalálni? A püspök József bibliai története révén tesz rá kísérletet. József sokáig apja legkedvesebb, elkényeztetett fia volt, aki sok borsot tört a bátyjai orra alá. Dolgoznia nem kellett, önző ember vált belőle. Mivel az apja nem nevelte, az Isten látott hozzá a neveléséhez. Méghozzá álmokkal, amelyekből az derült ki számára, hogy az Úr a tenyerén hordja.

Hogy egész pontosan mi az életünk célja, azt nem is annyira fontos tudnunk. De azt, hogy Isten kedves gyermekei, az ő alkotásai vagyunk, annál inkább.

Isten ismeri ezt a célt, nem nekünk kell kitalálnunk. Ő lassan-fokozatosan megmutatja majd.

roma lelkinapEgy mese szerint a cigányokat a feketék és a fehérek után sütötte ki a „nagy pék”, az Úr. Míg az afrikaiakat kissé megégette, a fehéreket pedig túl hamar kivette a sütőből, a cigányok szép barnák, „ropogósak” lettek: a legszebbek mind közül. Az Úristen remekművei.

Volt egyszer egy kócos, szurtos, rondán beszélő és soha nem tanuló kisfiú. Otthon, egy fiókba rejtve arany pecsétgyűrűt talált, amiről addig nem is tudott. Megkérdezte a szüleit, hogy mi az, akik erre elmondták, hogy a grófi rangjukat jelzi, amit addig titokban tartottak előtte. A kisfiú erre elszégyellte magát, és másnaptól szorgalmas, gyakran fésülködő, rendesen tisztálkodó, mindig szépen beszélő gyerek lett belőle, hiszen egy grófhoz ezek illenek. Az, hogy Isten gyermekei vagyunk, nagyobb minden földi méltóságnál, kincsnél, és arra indít, hogy ehhez méltón éljünk.

roma lelkinapEgy férfi el akarta adni a vidéki házát, mert sokallta a városba utazás idejét. Megkért egy újságírót, hogy fogalmazza meg a hirdetést helyette. A hirdetés szövege olyan vonzó színben festette le a domboldalon, patak mellett álló, a várostól busszal csak fél óra távolságra levő házat, hogy amikor elolvasta, inkább úgy döntött, megtartja. Lehet, hogy a cigányok élete is ilyen. Bár sok a szegény közöttük, mégsem cserélnék el az életüket senki máséval. Isten szeretetéből ugyanis sok kincs is van benne. A nagyon szegény, sátorban élő, sokat fagyoskodó, tanulásra lehetőséget nem kapó Ceferino minden nehézség ellenére tele volt az Isten iránti hálával, vállalta öccsének nevelését, édesanyjának támogatását.

Székely János folytatja József történetét, aki hol feljebb kerül, hol megint lejjebb: hol eladják rabszolgának, hol kormányzó lesz, néha pedig börtönbe kerül – de az Úr mindig vele van. Jó lenne nekünk is tudatosítanunk, hogy az Isten a szenvedésben sem hagy el bennünket. A miértet nem kell mindig tudnunk, elég annak a tudata, hogy velünk van. Az azonban nem igaz, hogy ha őt követjük, minden könnyű lesz.

A nagy tudású, sok könyvet író, híres rabbi megbetegedett. Amikor egy barátja meglátogatta, így panaszkodott: „Egyszerűen nem értem, mi tetszik ebben, sok-sok fájdalmamban, szenvedésemben Istennek.” A barátja így válaszolt: „Mit gondolsz, mi tetszik neki jobban: a tudományod vagy a szenvedésed?”

Jézus legnagyobb tette a keresztje volt. Néha akkor vagy a legközelebb Istenhez, amikor keresztet hordozol.

Az Isten képes bennünket formálni a szenvedések által. Talán a szenvedések vésőjével akarja feltörni a lelkünk páncélját.

A szenvedés megértőbbé tesz mások iránt, és alázatosabbá is válunk általa.

Volt egyszer egy férfi, aki a rajongásig szerette a feleségét, és amikor meghalt, összeomlott. Bezárkózott, folyton sírt, és úgy érezte, vége az életének. Ám egy éjjel, álmában megjelent neki Mária, és elvitte egy folyóhoz. Amikor abban megfürdött, béke áradt szét benne. Mária megkérdezte tőle: „Tudod, miből van ennek a folyónak a vize? A világ könnyeiből.”

József végül kibékül a testvéreivel; nem áll rajtuk bosszút, amikor módja lenne rá. Rájön, hogy megbánták, amit tettek, és jobb ember vált belőlük. Ahogyan arra is, hogy Isten valójában előreküldte őt Egyiptomba, hogy családja és népe megmentője lehessen. Hogy Isten terve van a sorsa mögött. Isten arra próbál tanítgatni, hogy nem én vagyok a legfontosabb.

Egy király a mennyország kulcsait kereste, és egy angyal intése alapján mindig akkor talált egyet-egyet, amikor valami jót tett. Ebből megtudta, hogy az élet célja az önátadás.

*

roma lelkinapA szünetben felkeressük a remetelakot, amelynek tornácán, bográcsban már készül a pörkölt. Holubák Attila plébános pedig szeptember 5–6-ára, a „klasszikus” búcsúra invitál bennünket, amelynek első napján Székely János püspök, a másodikon Udvardy György érsek fog misézni. Kissé gondterhelten a templom külső-belső felújításának tervéről is ejt néhány szót, amelyre a völgy párás volta miatt egyre nagyobb szükség lenne.

Szentségimádás, majd a mise következik. A püspök szokása szerint egy kis történettel kezdi. Egy szeretetotthonban szolgáló fiatal pap este bement az idős atyákhoz, hogy megkérdezze, nincs-e szükségük valamire elalvás előtt. Az egyik atya gorombán elküldte, míg a másik hálálkodott neki a figyelmességéért. Ő pedig rádöbbent, hogy egyszer maga is az egyikükhöz hasonló lesz majd. Hogy máris úton van afelé, hogy valamelyikké váljon.

roma lelkinapA prédikációban az olvasmány – az Elizeus prófétát befogadó asszony története – alapján az egyháziak szolgálatáról hallunk. Isten embere által áldás érkezett az asszony házába: gyermeke született. Az egyháziak nem tökéletes emberek, de Jézust adják, mert ő emberekre bízta magát és az ügyét. Az egyházi szolgálatot nem ember találta ki. Az Isten emberét arról lehet felismerni, hogy a teljes evangéliumot hirdeti, és nem ember által alapított közösséget képvisel.

Az életünk középpontja önmagunkon túl van, az ember szeretetre született. „Aki meg akarja menteni az életét, elveszíti” – mondja Jézus az evangéliumban.

A cigányok azt mondják magukról, hogy korábban madarak voltak, a szabad szárnyalásra születtek. Az ember szeretetre: a pénztől, az alkoholtól és minden egyéb függéstől szabad életre van meghívva. Egy férj mindig szidta a feleségét, de húsz év után – miután majdnem megcsalta – elborzadt magától, megbánta, amit tett, és megváltozott. Akkortól kezdve soha nem korholta többé.

Valakit szeretni azt jelenti, hogy a tőle való távolságot is szeretjük; azt, ami elválaszt tőle.

roma lelkinapA megszüntethetetlen távolságot, amely mindig megmarad, még egy házasságban is. Nem sajtolhatjuk ki a boldogságunkat a másikból, még egy házasságban sem, mert azáltal boldogtalanná tennénk a házastársunkat. Ehelyett fogadjuk el jó szívvel azt a keveset, amit a másik adni tud. Csak ha elvesztjük magunkat, találhatjuk meg – ez a jó házasság titka.

*

A mise végén a Pannonhalmáról érkezett Attila tesz tanúságot korábbi, bűnöző életéről: mostoha sorsáról, börtönéveiről – majd a Sant’ Egidio közösséggel való találkozásáról, akik felkarolták, és kitartó szeretetükkel, gondoskodásukkal a hit felé elindították. A Cursillóról is sokat hallunk, amelynek révén Attila megtért, és amelynek augusztusi lelkigyakorlatára most már ő invitálja a jelenlevőket.

„Mert nem a szavak, a szép tanítások hatása a döntő, hanem annak megtapasztalásáé, hogy valakinek fontos vagyok. Ez a cigánypasztoráció szíve”

– teszi hozzá Székely püspök.

Fotó: Lambert Attila

Kiss Péter/Magyar Kurír