A függetlenség szentje - Szent II. János Pál pápa életét bélyegeken és képeslapokon bemutató kiadvány jelent meg
A világon is egyedülállónak számít az a kötet, amelyet 2020. augusztus 17-én mutattak be Szombathelyen, a Székesegyházban. Szent II. János Pál pápa életét bélyegeken és képeslapokon keresztül ismerhetjük meg A függetlenség szentje című kiadványban. Steindl Rezső gyűjteményéből válogattak a készítők.
Szent II. János Pál pápa az egyháztörténelem egyik legnagyobb pápája volt és a 20. század egyik legnagyobb alakja, kezdte beszédét Székely János. A megyéspüspök felelevenítette: Karol Wojtyla 9 évesen az édesanyját, 12 évesen testvérét vesztítette el, majd nem sokára kitört a II. világháború. A krakkói Jagelló Egyetemet bezárták, a tanárok nagy részét megölték. A későbbi pápa előbb kőfejtőben dolgozott, majd egy vegyi üzemben. 21 évesen elvesztette édesapját. Egyedül maradt egy felfordult, lángoló Európában. Neki a hit nem szép hagyomány volt, hanem az egyetlen út amelyen keresztül szeretteihez utat találhatott, hidat építhetett. Az egyetlen szikla, amelyre 21 évesen az életét építhette. Talán már ekkor megfogalmazódott benne későbbi jelmondata: Totus tuus-Egészen a Tiéd. Innen táplálkozott mély hite.
II. János Pál pápa már fiatalon átlátta, hogy a nácizmus és a kommunizmus bár látszólag ellentétesek voltak, lényegükben azonban rendkívül hasonlóak. Mindkettő humanistának látszott – a németség és a munkásság felemelkedését hirdették –, de mindkettő Isten-és vallásgyűlölő volt és mindkettő embertelenségbe fulladt. Ha elvész az Isten, elvész az ember is, idézte a szent pápát Székely János. Mert az emberi méltóság végső alapja egyedül az, hogy az ember nemcsak egy okos állat, hanem minden ember az Isten képmása és remekműve, minden ember végtelen érték a kicsi magzattól az idős emberig.
Szintén fiatalon gondolkodott Karol Wojtyla azon, vajon miért engedi Isten, hogy tomboljon a gonoszság? Rájött arra, hogy az Isten szabadságot adott az embernek és teret a gonosznak, de ez a tér nem korlátlan. Isten korlátot állít a gonoszság útjába. És a 20. században az egyik korlát Lengyelország, ahol megtört a nácizmus ereje, majd a kommunizmus ereje is. Fontos szerepe volt a lengyelek hitének a 210. században. Sőt, úgy gondolta, hogy Isten őt is korlátnak állította a gonoszság elé. Van egy hatalmasabb, titokzatos erő, amely kezében tartja a világot: Isten, aki olyan emberek által alakítja a világot, mint II. János Pál pápa. Szilárd hitű ember volt, fény a sokszor sötét 20. században. Adjunk hálát a nagyszerű, erős hitéért, világos szavaiért, emberségéért, mondta Székely János.
Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke felelevenítette, hogy 1920-ban, amikor a Szent II. János Pál pápa született, Lengyelország kivívta függetlenségét. Ezt köszönhették azoknak a magyar katonai segélyszállítmányoknak, amelyeket Magyarország küldött a lengyeleknek. Személyes emlékei között felelevenítette II. János Pál pápa megválasztását, az 1991-es szombathelyi és 1996-os pannonhalmi látogatásán szerzett élményeit, valamint, amikor 2003-ban Rómában a Szent Péter téren a pápa boldoggá avatta Batthány-Strattmann Lászlót. Megemlítette, hogy Szombathelyen körút viseli II. János Pál pápa nevét, a szalézi templom előtt pedig szobrot állítottak a tiszteletére. A könyv egy újabb lépés a tisztelet, a szeretet kifejezésének útján, mondta Hende Csaba, hozzátéve: nem ígérhetek mást, mint amíg módunk lesz tovább megyünk a hűség, a tisztelet és a szeretet útján és a következő nemzedéknek ugyanezeket az érzéseket átfogjuk adni.
Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete arról beszélt, hogy Magyarországon nagyon terjed II. János Pál pápa kultusza. Ennek a mai nehéz és bizonyos tekintetben kegyetlen időkben nagyon fontos szerepe van a hitnek. tt
Térségünk, Közép-Európa a legmélyebben hisz abban, hogy milyen nagy szerepe van a keresztényégnek mint hagyománynak, mint kultúrának, és mint értékrendszernek.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára egy személyes élményét osztotta meg egy minapi krakkói látogatása kapcsán. Itt egy szobor elhelyezéséről tárgyaltak, amit a Szentatya születésének 100 éves évfodulójának tiszteletére készítenek és Krakkóban állítanak ki. Eről tárgyalt az ottani érsekkel, amikor érkezett a hír, hogy valakik leöntötték a pápa szobrát Varsóban. Miért is tették ezt? – tette fel a kérést az államtitkár? Miért is van még ez a düh-gyűlölet annak az embernek az irányába, aki mindenkit a szeretet felé igyekezett terelni. Idézett a pápa szombathelyi beszédéből, amelyben a Szentatya a fogyasztói szemlélet, az anyagi élvezetek hajhászása, a szabadosság veszélyeire figyelmeztette a kommunista iga alól akkor felszabaduló nemzeteket. Ez ellen küzdött a Szentatya és ezért lehet, hogy az ő személyét még most is gyűlölettel nézik, mondta Soltész Miklós, hozzátéve: a mi feladatunk, hogy az általa végigjárt utat mi is megtegyük: izmusok helyett a kereszténység tanítását kövessük. A rendezvény zárásaként Steindl Rezső, a gyűjtemény tulajdonosa mondott köszönetet a kötet megjelenéséért.
