Bérmálás, szobor-és oltármegáldás Pákán
2020. augusztus 29-én dr. Székely János megyéspüspök szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Pákán. A szertartás keretében került sor a felújított Szentháromság-szobor, és Mária-oltár megáldására.
Ünnepre gyűltek össze a hívek a Zala megyei Pákán. Székely János megyéspüspök bérmálta meg a település erre méltó és felkészült hittanulóit. Szentbeszédében három pillanatát emelte ki a bérmálás szentségének. Kiemelte a keresztségi fogadalom megújítását. Ezt a fogadalmat az első keresztények annyira komolyan vették, hogy csak az életük végén merték sokan kimondani, hogy egész életüket, minden gondolatukat az Úristen törvénye szerint fogják élni. Azt szeretném ha Ti is ezt a fogadalmat szívből mondanátok és egész életeteket Isten kezébe helyeznétek. Ez az út nem könnyű, de áldásokkal van tele, mondta a megyéspüspök.
A másik kiemelt pillanata a bérmálás szentségének, hogy mindig néven, a bérmanevén szólítják a bérmálkozókat. A neveteket ami a szívetek mélyén van írva, csak Isten ismeri. A bérmáláskor neveden szólít, a Te szíved ajtaján kopogtat, hangsúlyozta Székely János, aki a bérmálás harmadik kiemelt pillanatának a kézrátételt és az olajjal megkenést választotta. Mint mondta: régen az édesapák szokták kézrátétellel megáldani a gyermekeiket. Úgy tartották, hogy ebben a mozdulatban a kegyelem, az áldás, a termékenység átárad a gyermekbe. Ezért lett ez a bérmálás alapmozdulata, a Szentlélek átadásának mozdulata. Az olaj pedig arra szolgált, hogy védje az ember bőrét a napsütötte, sivatagos környezetben. Isten szeretete beborít Benneteket, mint régen az olaj az embereket. Bármi baj ér Titeket a világban, Isten szeretete nem hagy el soha, mondta a megyéspüspök.
Az ünnepi szertartás során Székely János megáldotta a templomkertben álló és nemrég felújított Szentháromság-szobrot, valamint a templomban található és szintén felújított Mária-oltárt.
Az ünnepen beszédet mondott dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akit Páka díszpolgárává választottak. Kettős keresztény ünnepnek lehettünk ma részesei, amely egyaránt szól a múltnak és a jövőnek is, kezdte beszédét Kövér László, kiemelve, hogy az ünnep kisugárzásában nem csak pákai, hanem európai is. Emlékművet felújítani mindig tisztelgés a múlt előtt. Egy Szentháromság szobor napjaink Európájában nem csak a múltat tükrözi, hanem a jövőbe is mutat. Hasonlóképpen a bérmálás szentségében való részesülés is nem csak a katolikus elődök hitében való megerősödést jelenti, hanem a jövőre való lelki felkészülést is. Európában és Pákán is igaz, hogy a jövő azoké akiknek erősebb a hitük. A múltban közösségeink az ellenség által sanyargatott vagy a járványok miatt meggyötört emberek megerősítéséért emeltek Szentháromság-szobrokat. Ez a megújított szobor hirdeti azokat a keresztény fundamentumokat amelyeken nem csak az európai kultúra épül, hanem amelyekre 70 éve az Európai Unió elődjét jelentő Európai Gazdasági Közösséget is építették. A II. világháború után az egység, különbözőség, egyenlőség hármasságában gyökerezett az Európai Unió politikai gondolata. Ez jelentette a tagállamok önkéntes politikai egységét, a nemzetek kulturális különbözőségét és az államokat, embereket megillető jogegyenlőséget, hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
A napjainkra jellemző nagy európai politikai hangzavar ellenére látható, hogy a 21. században két politikus létezik: aki hűséges az unió alapelveihez és aki nem. A hűségesek tiszteletben tartják a szuverén tagállamok politikai egységét, a nemzetek kulturális különbözőségét, az emberi méltóságot szavatoló jogegyenlőséget. A hűtlenek elakarják távolítani Istent Európából, az unió dokumentumaiból és elakarják sorvasztani az európai kereszténységet. Isten nélküli 21. századi Európát akarnak. De láthattuk az elmúlt évtizedekben, hogy amit Isten nélkülinek hirdetnek nem csak Istentelen, hanem embertelen is lesz. A hűtlenek az EU tagállamok politikai egysége helyett a nemzeti államok felszámolásával egy birodalmat akarnak építeni, amelyben a demokrácia kulisszái mögött egy pénzéhes, rejtőzködő, szűk kisebbség diktatúrája irányít. Elakarnak törölni minden nemzeti kulturális különbözőséget. A nemzetekből önazonosság nélküli fogyasztói tömegeket akarnak gyúrni. A kereszténység helyett a hitetlenség, a kétkedés, a cinizmus kultúráját hirdetik. A minden és mindenki egyenlőségének és korlátok nélküli szabadságának hamis mítoszát terjesztve igazából a társadalom újbóli teljes alávetettségét akarják megvalósítani. Ennek érdekében szétakarják zilálni azokat az intézményeket, közösségeket - nemzeti államokat, családokat, egyházakat -, amelyek védelmet és biztonságot nyújthatnak az európai embernek. Ha nem vigyázunk, gyermekeink, unokáink gondolkodásának uralásán keresztül egy emberöltő alatt kiforgatják önmagukból társadalmainkat. Ezért is fontos, hogy ma ezek a fiatalok, hitük megerősítésével emlékeztetnek minket Reményik Sándor szavaira: Ne hagyjátok a templomot. A templomot, s az iskolát.
Kövér László kiemelte: az elmúlt 10 évben a Kárpát-medencében a kormány támogatásával 2800 templom újult meg és 130 templom épült. A felújított Szentháromság-szobor és a hitükben megerősödő bérmálkozó fiatalok azt üzenik: a magyarság változatlanul a keresztény hűség népe, hogy Magyarország változatlanul ragaszkodik Európa és az Európai Unió keresztény gyökereihez, mondta Kövér László.
