Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

KÉSZ előadás a magyarság Mária tiszteletéről

kesz-p-lang-siegfried-img-3527A járvány miatt az év második előadása hangzott el szeptember 14-én a Polgármesteri Hivatal dísztermében. Előadója és előadása tekintetében is „rendhagyó” és nagyon érdekes volt. A nagy szeretettel és lelkesedéssel előadott témát egy osztrák származású missziós atya P. Láng Siegfried tartotta, aki saját bevallása szerint – mihelyt megismerte a keresztény magyarság ezeréves történelmét, azon nyomban megszerette népünket.

Témája is nagyon időszerű volt: a magyarság 1920-ban a trianoni döntés értelmében öt sebet kapott. Jézus Szíve éves ünnepén (1920. június 4.) hazánkat „keresztre feszítették”. A Trianoni békediktátum öt részt vágott le az országból (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék, Burgenland) Előadásában kifejtette a magyarság „öt-seb titkát” Szent Istvántól Boldog Károlyig. Hazánknak, mint „Regnum Marianum”-nak (Mária országának) dicsőséges és dicstelen időszakait megemlítve állítja, hogy az ezer éves történelemmel rendelkező keresztény Magyarországnak történelmi és természetfölötti hivatása van. Történelme során Magyarország a kereszténység védőbástyája volt. A keresztény Magyarországnak ez a hivatása a lélekmentés, az emberek üdvösségén való fáradozás az engesztelés továbbra is feladata. Ha a keresztény magyarság engesztelő lélekkel vállalja a Trianon óta vérző öt sebét – akkor ezzel a magatartásával elősegíti Közé-Európa népeinek egymással való kiengesztelődését – és nem kétséges, hogy isteni segítséget kap a trianoni sebeinek gyógyításához is.

Az engesztelés gondolatát a magyar történelem nagy engesztelő szentjének Árpád-házi Szent Margitnak szentté avatása alapozta meg. Tovább bővítette ezt a mozgalmat Mindszenty bíboros a megrendezett Mária évvel (1948-ban). Ez ma is hivatása keresztény népünknek. Az előadó Siegfried Atya mindezt könyvében is – amelyet az előadás után nála meg lehetett vásárolni – bőven kifejtette.

Dr. Gyürki László ny. plébános, pápai prelátus írását a Körmendi Plébánia weboldala közölte.