A kevésből is tudjunk adni – Veni Sancte a Pápai Magyar Intézetben
Október 7-én, Rózsafüzér Királynője ünnepén Erdő Péter bíboros, prímás nyitotta meg a Rómában a Pápai Magyar Intézet 2020/21-es tanévét.
A szentmisén együtt ünnepelt és koncelebrált Németh Norbert, az intézet rektora, valamint Varga Norbert, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára, irodaigazgató-helyettese, a Pápai Magyar Intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság három tagja: Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes, Melo Lajos domonkos szerzetes, Harsányi Ottó ferences szerzetes, továbbá az intézet ösztöndíjas papjai és valamennyi munkatársa.
Az intézet bíboros-protektora a szentbeszédben felhívta a figyelmet arra, hogy a járvány miatt rendhagyó az idei tanév, de ebben a rendhagyó tanévben is Isten kegyelmét kérjük. Homíliájában Erdő Péter az üdvösségtörténet nagy eseményeiről beszélt, amelyeket a rózsafüzér titkain keresztül elmélkedhetünk át. Az evangéliumot idézve elmondta, hogy Mária nagysága abban mutatkozik, meg, hogy Istent ajándékozta a világnak. Idézte továbbá a 431-es efezusi zsinatot, amely Máriát Istenszülőnek nevezi. Ezt a titkot bontotta ki az Egyház és imádkozta át évszázadokon keresztül az „Oltalmad alá futunk” imádságban – hangzott el a szentbeszédben. A bíboros a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasait biztatva hangsúlyozta: „Mindannyian Mária gyermekei vagyunk, ez a tudat már önmagában bizalmat ad arra, hogy bátran forduljanak Máriához mint közbenjárónkhoz.” „Mária ötleteket ad, hogy a kevésből is tudjunk adni” – tette hozzá a főpásztor. Az idei tanévvel kapcsolatban pedig elmondta, hogy az intézet minden tanulója úgy tekintsen erre az esztendőre, mint a Gondviselés lehetőségére és ajándékára.
A tanévnyitó szentmise végén Németh Norbert rektor köszöntötte a jelenlévőket. „A Lélek nélkül semmire sem vagyunk képesek, de vele minden álmunk valóra válhat” – fogalmazott. Feladatnak és kihívásnak nevezte az új akadémiai évet, és kiemelte: „A teológia a legfontosabb tudomány, mert az emberek üdvösségét szolgálja. Ezen tudomány művelői és szolgálói lesznek az intézetben tanuló papok is.” Köszönetét fejezte ki az intézet protektorának, Erdő Péter bíborosnak és minden munkatársának is, akik nagy odaadással segítik szolgálatukkal az ösztöndíjasok mindennapjait.
Az intézet valamennyi lakója számára valóban ajándék és kegyelem, hogy bár a magyar hazától messze szolgálnak és tanulnak, mégis papi közösségben élhetnek, együtt imádkozhatnak. A teológiai és tudományos kutatás mellett mindig nagy hangsúlyt kap az imádság. A Pápai Magyar Intézet volt és jelenlegi hallgatói is újra és újra megtapasztalják, hogy mennyire igazak Pontoszi Evagrius görög szerzetes szavai, aki szerint „teológus az, aki imádkozik”. A teológia nem csupán az Istenről szóló beszéd, hanem az Istennel való beszélgetés is. A Falconieri-palota falain belüli kápolna a Pápai Magyar Intézet szíve és lelke, ahol a Teremtővel való napi kapcsolat erősíti meg az ösztöndíjas papokat, hogy majdan saját egyházmegyéikbe hazatérve önmagukat és a Rómában megszerzett tudásukat teljesen oda tudják adni a rájuk bízottaknak.
Az intézetben jelenleg nyolc ösztöndíjas pap él, akik különböző pápai egyetemeken vesznek részt posztgraduális képzéseken.
A 2020/21-es tanévben hatan folytatnak licenciatanulmányokat: a Pápai Gergely Egyetemen Szivák Tamás (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye) patrisztikát, Versler Sándor (Egri Főegyházmegye) fundamentális teológiát, Olasz Attila (Szeged-Csanádi Egyházmegye) biblikus teológiát, Vlaj Márk (Győri Egyházmegye) dogmatikus teológiát; a Szent Anzelm Egyetemen Resch András (Egri Főegyházmegye) liturgiát; az Augustinianumban Óra Krisztián (Szombathelyi Egyházmegye) patrisztikát tanul.
Ketten doktori kutatást végeznek: a Pápai Gergely Egyetemen Füleczki István (Egri Főegyházmegye) dogmatikus teológiából, valamint a Pápai Szent Kereszt Egyetemen Kara Nándor (Szabadkai Egyházmegye) liturgikus teológiából.
Forrás: Füleczki István/Pápai Magyar Intézet
Fotó: Versler Sándor/Pápai Magyar Intézet
Magyar Kurír
