Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Regionális Fejlesztési Alap

Nagycsütörtök - Az Utolsó vacsora emlékezete

Nagycsütörtök - Az utolsó vacsora emlékezeteNagycsütörtök este titkaiban Jézus tanít minket a lábmosás alázatára: arra, hogy az igazi nagyság a szolgálat, az önátadás. Tanít arra, hogy legyünk mi is megtört kenyérré: ezt akkor tehetjük meg ha életünk egy lesz Ő keresztjének titkával. Tanít minket, hogy mondjuk ki életünk nagy igenjét, ahogy Ő kimondta a Getszemáni kertben, s utána vigyük is végig ezt az igent a hétköznapjaink keresztjeinek hordozásában. Akkor átélhetjük, hogy a kereszt az élet forrása, amely kegyelem lesz sok ember számára, mondta nagycsütörtökön este, az utolsó vacsora emlékére tartott szentmisén homíliájában Székely János megyéspüspök.

Nagycsütörtök - Az utolsó vacsora emlékezeteA nagycsütörtök esti liturgia az Utolsó Vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását tárja elénk, a szenvedéstörténet kezdetét. Az Utolsó Vacsora az első szentmise és az Oltáriszentség alapításának az ünnepe. Jézus ezen a vacsorán adja a főparancsot: „szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (Jn 13,34). Olyan tanítás ez, amelynek szolidaritásra és összetartásra vonatkozó üzenete a mai világban különösen is időszerű. Az ószövetségi olvasmány (Kiv 12,1–8. 11–14.) felidézi az egyiptomi kivonulás éjszakáját. A zsidó peszah, a húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe. A szentlecke (1Kor 11,23–26) az utolsó vacsora termét jeleníti meg, ahogy Jézus a tanítványainak ezt mondja: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem...” Jézus saját testét és vérét hagyja ránk, hogy lelkünket táplálja, vére által megszabaduljunk a bűntől és az örök haláltól.

A nagycsütörtöki evangélium (Jn 13,1–15) a lábmosást tárja elénk, azt a cselekedetet, amellyel Jézus, az Úr és Mester a legalantasabb munkát vállalva, megmosta a tanítványok lábát. Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni A lábmosás szertartása a legtöbb helyen elmarad ugyan, azonban annak alázatra hívó gesztusa enélkül is érvényes.

Nagycsütörtök - Az utolsó vacsora emlékezeteAz esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A liturgia színe fehér - ezért van a pap fehér miseruhában -, az öröm hangjaként szól a mise elején az orgona, és virág díszíti az oltárt. A „Dicsőség”-re minden templomban megszólalnak a harangok, a csengők, az orgona, majd a „Glória” bevezető sorait követően nagyszombat estig elnémulnak. A mély gyász jeléül ezután csak a kereplők szólnak. A néphagyomány szerint ilyenkor a harangok „Rómába mennek” és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei is. Megrázó ellentét, ahogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jelét adja.

A szentmise részeként az áldozás után az Oltáriszentséget a pap a templomon át elviszi őrzése helyére, egy mellékoltárhoz vagy egy kápolna tabernákulumába. Ez a cselekedet Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi. Ezután történik az oltárfosztás, amikor is eltávolítanak az oltárról minden díszt, beleértve az oltárterítőt is, emlékeztetve minket Jézus elfogatására és a passió kezdetére. A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat.

Nagycsütörtök - Az utolsó vacsora emlékezeteSzentbeszédében Székely János kiemelte: az este első nagy titka a lábmosás. Jézus odatérdel a tanítványok lába elé. Az Isten odatérdel a bűnös ember elé. Tanít arra, hogy az igazi isteni nagyság nem elnyom, hanem felemel. Nem elítélni akar, hanem megtisztítani. Ez minket is tanít: az igazi erő nem a másikat félresöprő erőszak, hanem az amelyik tud leborulni. Jézus a bűnt elítéli, de a bűnöst megmenteni akarja. Minket is erre tanít: a bűnt ítéljük el, de a bűnöst mentsük. Mindig azt keressük, hogy ahol gyűlölet van oda hogyan tudok szeretetet vinni. Ahol széthúzás, oda hogyan tudok egyetértést vinni.

Nagycsütörtök - Az utolsó vacsora emlékezeteAz este második titka az Eucharisztia alapítása, emelte ki Székely János. Jézus nem csak jelképesen mondta a kenyérre, hogy ez az ő teste és ez valóban étel. A végtelen, örök Isten önmagát adja magát nekünk ételül. Egy akar lenni velünk, veled. Megakarja osztani az életedet, a fájdalmaidat, örömeidet, ott akar lenni a családodban, a magányosságodban. Azt akarja, hogy éld az Ő életét, megakarja osztani veled az ő életét, békéjét, fényét,hangsúlyozta a megyéspüspök, majd hozzátette: azért tudott Jézus kenyérré lenni a világnak, mert megtörte magát a kereszten a világnak. Ha azt akarjuk, hogy az életünk erőforrás legyen másoknak, hogy örömforrás lehessünk, hogy  jók lehessünk mint egy falat  kenyér amiből sokan táplálkoznak, akkor vállalnunk kell Krisztus keresztjét: vállalnunk kell, hogy az életünket megtörjék. Vállalnunk kell a kereszt önátadását.

Nagycsütörtök - Az utolsó vacsora emlékezeteAz este harmadik nagy titka, Jézus imája a Getszemáni kertben, hangsúlyozta Székely János. Jézus vért izzad, előre látja a rettenetes kínokat amik rá várnak. Magára veszi a világ minden bűnét és mégis kimondja: Atyám ha lehetséges múljon el tőlem ez a kehely, de ne úgy legyen ahogy én akarom, hanem ahogy Te. Jézus nem világos értelmi belátás miatt mond igent az Atya akaratára, hanem mert minden idegszálával érezte, tudta, hogy ez az Atya akarata. Ezért mondott igent. A megváltás műve itt dőlt el. Ezután Jézus beteljesítette ezt az igent. Jézus erre hív minket is: nem kell, hogy mindig átlássuk az életünk szenvedéseinek, keresztjeink értelmét. Elég ha tudjuk, hogy a kereszt számunkra is a megváltás egyetlen módja, a Mennyei Atya akarata. Így lehetünk mi is részesei a Nagy műnek, testének az Egyháznak, vagy szeretteink javára. Mondd ki az életed nagy igenjét az Istennek, és akkor ezek a keresztek éltető forrássá válnak.

A nagycsütörtök esti szentmise közvetítése visszanézhető itt.