Európa kultúrája a hitből született - Szent Kvirin Ünnepnapja Sziszeken
Június 4-én Sziszeken, a város ünnepnapján Szent Quirinusra emlékeztek. Szombathely horvát testvérvárosának védőszentje a keresztényüldözések idején, a 300-as évek elején ezen a napon lelte halálát az egykori Savariában. A városnap alkalmából ünnepi szentmisét celebrált a sziszeki bazilikában dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök.
A városi ünnepség hagyományosan felvonulással kezdődött: az egykori (a földrengés miatt
lebontott) Szent Kvirin kápolnából indult a város védőszentjének képmását is felvonultató menet, amelyben több helyi népviseletbe öltözött férfi és nő mellett számos szeminarista, mintegy hatvan pap és négy katolikus és egy pravoszláv püspök, valamint két segédpüspök is részt vett. Az ünnepi szentmisére tartó körmenet tagja volt a Szombathelyi Egyházmegye püspöke, dr. Székely János is.
Az ünnepi szentmisére a Szent Kvirin bazilikában került sor, amit a szombathelyi főpásztor közösen celebrált Vlado Košić sziszeki, Vjeloslav Huzjak belovári-križevci, Božad Radoš varasdi, Milan Stipić križevci püspökökkel, Mija Gorski zágrábi segédpüspökkel és Ivan Šaško rektorral.
Košić püspök üdvözölve a híveket, külön köszöntötte a magyar püspököt, hangsúlyozva a horvát és a magyar nép kiváló kapcsolatát. Köszöntőjében kiemelte, hogy a szentmisében vezető szolgálatot teljesítő magyar püspök a testvéri szeretet legerősebb kötelékét nyújtja e szolgálattal, és kifejezte reményét, hogy ez a katolikus horvátok és magyarok testvériségét is erősíteni fogja. Köszönetet mondott azért a hatalmas humanitárius segítségért, melyet a magyarok nyújtottak - különösen a magyar állam és a Caritas Hungarica, s ezen belül is a szombathelyi karitász szervezet - a földrengés sújtotta terület megsegítéséért, amely alapvetően a sziszeki püspökség városait és falvait érintette.
Székely püspök elmondta, örömmel jött Sisakba, hogy megünnepelje Szent Kvirin napját,
hozzátéve, hogy a horvát és a magyar embereket ezeréves közös történelem, és még inkább a közös keresztény hit köti össze.
"A magyar hősök közül a nagyok, Zrínyi Miklós és Jurisics Miklós hősiesen védték meg közös hazánkat a törököktől, ezzel együtt megvédték családjaikat és hitüket is." Elmondta, Európa kultúráját olyan "csillogó szemű" emberek építették, mint Szent Kvirin, Szent Márton, Michelangelo, J. S. Bach, Szent Erzsébet és II. János Pál pápa.
"A krisztusi hitből fakadt annak felismerése, hogy minden ember Isten képmása, ezért végtelenül értékes. A krisztusi hitből születtek meg az első ingyenes iskolák, az első kórházak a történelemben. A bibliai világszemlélet indította el azt a hatalmas tudományos fejlődést, aminek ma haszonélvezői vagyunk. Európa kultúrája a hitből született. A hit egész lényünk értelmét és célját adja" - hangsúlyozta homíliájában Székely püspök.
Emlékeztetett XVI. Benedek nyugalmazott pápa üzenetére is, miszerint „a világ tudománya, művészete, kultúrája, gazdasága csak akkor kerülhet a helyére, ha az ember látja az "egész" értelmét, minden emberi lét okát és célját".
Hangsúlyozta, a hit önmagunk fölé emelő erő, felfelé emelő gravitáció, ami az egyén számára lehetővé teszi, hogy önzetlenül, nagylelkűen éljen. "Amit meggyőződésből teszünk, az az igazán emberhez méltó, csak akkor működhet fenntarthatóan társadalmunk"- tette hozzá.
Hangsúlyozta a család fontosságát és a benne megszerzett hitet is. "Szent Quirinus mai ünnepe azt üzeni, éljük meg hitünket a családban! Azt üzeni, hogy bátran hirdessük a hitet, ahogy az első keresztények is tették, és nyugodtan adjuk tovább ismerőseinknek, barátainak "- mondta a szombathelyi megyéspüspök.
Homíliáját a következőkkel zárta: "Addig van jövőnk, amíg a hit sziklaszilárd alapjára építünk! Arra a hitre, amelyért Szent Kvirin az életét adta! Addig van jövőnk, amíg vannak közöttünk csillogó szemű emberek, akik nem csak követ törnek, nem csak pénzt keresnek, hanem katedrálist építenek."
Székely János az egész liturgiát horvát nyelven celebrálta, horvát nyelvű szentbeszédéből is több részt személyesen olvasott fel, amit a horvátok kiemelkedő érdeklődéssel figyeltek és utóbb megtisztelő gesztusként köszöntek meg.
Az ünnepi eseményen részt vett Tuczainé Régvári Marietta, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász, és Kristina Radić, a Sziszeki Egyházmegyei Karitász igazgatója.
Az eucharisztikus közösség emelkedettségét a templom, a bazilika lelkes kórusa és orgonistája növelte. A zenei szolgálatnak részesei voltak a szombathelyi egyházmegyét képviselő grádistyei horvátok, a nardai énekkarnak az a hét asszonya, akik örömmel váltották valóra a szeretet-közösségben való részvételt a szentmise végén általuk vezetett énekkel.
A nardaiak a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász révén jutottak el Szombathely testvérvárosának búcsújára, amelyen - a korábbi évek hagyománya szerint - egy mikrobusznyian képviselték a szombathelyi Szent Kvirin plébániát, azaz a szalézi plébániát. E csoport lelki vezetője Dumovits István atya volt - egyike a mintegy hatvan papnak, aki az eucharisztiában együtt celebráltak a püspökökkel, segédpüspökökkel. A szombathelyi szalézi csoportot az egyházközség tanácsadó testületének az elnöke, Ágh Ernő vezette. Az általuk összegyűjtött pénzbeli adományokat a bazilika rektorának, Robert Jakica atyának adták át. A velük utazó szombathelyi horvát önkormányzat elnöke, Jurasits Ferenc pedig a sziszeki püspökkel, Vlado Košić-tyal kötötte meg azt az adományozási együttműködést, amely révén több mint 800 ezer forint segélyt juttatnak el a szombathelyi horvátok a földrengés károsultjainak megsegítésére.
Az ünnepi liturgiát követően búcsúi ebédre, agapéra hívták a résztvevő papokat, kispapokat és vendégeket, amelyen kötetlen beszélgetésekben folytatódott a testvéri kötelékek szorosabbra fonása horvátok és magyarok, sziszekiek és szombathelyiek között.
Szöveg és fotók: Szombathelyi Egyházmegyei Karitász
Büki László
Szombathelyi Egyházmegyei Karitász
sajtó
