Nem a köveket, hanem a tiszta forrást őrizzük - Dr. Székely János gondolatai a család körüli vitához
Gyakran megtörténik, amikor egy-egy családot meglátogatok, hogy a férj és a feleség átölelik, átkarolják egymást.
Ilyenkor a gyermekek sok esetben odaszaladnak, és ők is átkarolják a szüleiket, annyira boldogok. Ők is részesedni akarnak a szétáradó szeretetből, ebből a kristálytiszta forrásból. Ezt a forrást szeretnénk megőrizni a következő nemzedékek számára is tisztának, életadónak.
Az azonosneműekhez vonzódó embertársaink kapcsán fontos lenne elmondani például azt, hogy ez a vonzalom nem genetikailag determinált. Vannak olyan egypetéjű ikrek, ahol az egyikük másnemű házastárssal él boldogan, a másik azonosneműekkel létesített kapcsolatokat. El kellene mondani azt, hogy az azonosneműek iránti vonzalom kialakulásának leggyakoribb oka férfiak esetében a szimpatikus és közeli apa hiánya. El kellene mondani azt is, hogy ez a vonzalom nem 100%-os egy-egy emberben, hanem legtöbbször nyitva áll számára a másnemű házastárssal való kapcsolat lehetőségének az útja is. Ezzel kapcsolatban megrendítő, de ugyanakkor gyönyörű olvasni J. Nicolosi, Healing of Homosexuality (Northvale, New Jersey 1993) c. könyvét, amelyben tíz ember szenvedéseit és katarzisait, az ő útjukat írja le az azonosnemű párkapcsolatok világából a másneműek iránti vonzalom felé. Nem mind a tíz tudott eljutni az igazi szerelemig és házasságig egy másnemű személlyel, de mind a tíz esetben az ebben az irányban megtett lépések katartikusak és boldogítóak voltak. Az ökológia témájában eljutott az emberiség annak felismeréséig, hogy a világnak vannak kőkemény objektív törvényei, és ha az ember ezeket nem tartja tiszteletben, akkor önmagát fogja elpusztítani. Mennyire fontos volna felismerni, hogy nemcsak az éghajlatnak és a biológiának, hanem az emberi életnek is vannak gyönyörű, objektív törvényei. Ezek nem ellenünk vannak, nem korlátok. Ez a Teremtő által a világba ültetetett rend egy gyönyörű harmónia, amelyet ha megértünk, amelybe ha belesimulunk, akkor megtaláljuk a boldogság, a kibontakozás útját. Milyen jó volna megérteni, hogy a szabadság nem minden korlát lerázását, nem a pillanatnyi szeszélyeink szerinti életet, nem a gyönyörű objektív világtól való elszabadulást jelenti, hanem szabad szárnyalást a teremtett világba beültetett harmónia mentén, a szeretet szárnyalását, az igazság, a szépség, a jóság, a becsületesség, az önátadás szívet kitágító röpülését. Ausztriában egy szülőpár arra lett figyelmes, hogy a kislányuk autókkal, kardokkal szeret játszani. Úgy érezték, a gyermek döntött, fiú akar lenni. Azóta fiúsan fésülik és öltöztetik, és már azt is eldöntötték, hogy tizenévesen, amint lehet, a megfelelő hormonkezelését is elkezdik, hogy a teste is minél fiúsabbá váljon. Mindezt a lehető legtermészetesebben, mosolyogva mesélték el a többi szülőnek. Az Egyesült Államokban súlyos büntetést kapott egy cukrász, mert nem szeretett volna egy férfi párnak két férfivel díszített esküvői tortát készíteni. Szintén az USA-ban megbüntettek egy tudóst, mert le merte írni, hogy az ő véleménye szerint az azonosneműek közötti szexuális kapcsolat nem természetes. Egy gender órán az egyetemista diákokat arra kötelezték, hogy azonosnemű párokat alkossanak, és kézenfogva sétáljanak a városban, figyeljék meg az emberek reakcióját. Mindebből az látszik, hogy az LMBTQ mozgalmak nem egyszerűen toleranciát kérnek a társadalomtól, hanem szeretnék áthatni a maguk ideológiájával az egész társadalmat, az oktatási rendszert az óvodáktól az egyetemekig, a reklámok és a filmek világát, a kultúrát, munkahelyeket és a szabadidő eltöltésének helyeit. Kérjük az LMBTQ mozgalmakat, hogy határolódjanak el az ilyesfajta jelenségektől. A kereszténység nem kövülteket véd, nem avítt hagyományokat, hanem az élet tiszta forrásait. Ezeket szeretnénk megőrizni, és tisztán továbbadni gyermekeinknek, unokáinknak.