Perenyeiek fogadalmi zarándoklata
Az idén is teljesítették a perenyeiek őseik fogadalmát: szeptember 26-án elzarándokoltak a velemi Szent Vid-kápolnához, hogy hálát adjanak amiért véget ért a kolerajárvány 1849-ben.
1849-ben súlyos kolerajárvány söpört végig Perenyében. A szabadságharcból hazatérő katonák hurcolták be a kórt a teleplésre, amelyben sokan meghaltak. A helybeliek a járvány elmúlásáért imádkozva elzarándokoltak a velemi Szent Vid-kápolnába. A közösség fohásza meghallgatásra talált: a faluban megszűnt a gyilkos kór, a többi községben viszont még 1850 elején is szedte áldozatait.
A perenyeiek fogadalmat tettek: ezentúl hálából, a Szűzanya és Szent Vid mártír tiszteletére minden év szeptemberében a Szent Kereszt felmagasztalása és a Fájdalmas Szűzanya ünnepe utáni vasárnapon elzarándokolnak Velembe. E hagyományt azóta – még a kommunizmus idején is – szünet nélkül megtartották a hűséges perenyei hívek.
Az idei évben is részt vett a zarándoklaton Székely János megyéspüspök. A hagyományoknak megfelelően a perenyei Szent Ágota-templomban elmondott imádsággal vette kezdetét a zarándoklat, majd Kőszegszerdahely érintésével érkeztek a zarándokok a velemi Szent Vid-kápolnához.
A kápolnánál bemutatott szentmise homíliájában – utalva az olvasmányra, Judit könyvének részletére – Székely János a hűségre, bizalomra hívta fel a zarándokok figyelmét. A kicsi ember hite és bizalma, egy egyszerű asszony hite csodákat képes művelni. Egy kis falu bátorsága megmenti az egész nemzetet. A mai ünnepen csodáljuk a perenyeiek 172 éve tartó hűségét, a nemzedékről nemzedékre továbbadott mély hitet, mondta a megyéspüspök.
A mai világban sok ember szakad el az életet adó gyökerektől. A negatív értelemben vett globalizmus öt területen pusztít. Az első a vallás és Istenhit. A második család. A harmadik a nemzet. A negyedik a föld. Az ötödik közösségek. A vidéki ember mind az öt köteléket erősebben tartja és ismeri, ebbe kapaszkodik, mondta a megyéspüspök. A vidéki ember ezektől nem szakadt el, ismeri a természetben rejlő Teremtőt, az ősök hitének fontosságát. Magyarországnak nagy kincse a vidéki ember, az a bölcsesség és hit, amit a vidéki ember hordoz, tette hozzá Székely János hangsúlyozva: a történelem igazi hajtóereje nem a pénz, a katonai nagyhatalmak, hanem hit, a gyönge Bárány ereje, aki a kezdet és a vég, akit megöltek és mégis él. A történelem igazi hősei azok, akik az ő nyomába szegődnek: a szentek, hősök, a hűséges édesanyák, édesapák, mondta Székely János.
A bizalom kapcsán kiemelte Szent József szerepét. Máriának hatalmas bizalma volt Szent József iránt. Rábízta magát ámikor áldott állapotban Betlehembe mentek, akkor is amikor Egyiptomba menekültek és akkor is amikor onnan visszatértek. Rábízta Józsefre a nagy döntéseket és bátran követte őt.
Amiért ezt megtudta tenni, annak egyik titka, hogy József megbízható volt, hatalmas szikla, igazember, Istenfélő ember, akire lehetett építeni. Székely Jánoa arra kérte a férjeket, hogy ők is legyenek a család számára sziklák. A feleségeket pedig a férjek iránti bizalomra kérte.
A bizalom kapcsán felidézte Mária alakját, aki ott állt a kereszt alatt, de ekkor sem omlott össze. Ekkor sem kérdezett, hanem egy lett fia szenvedésével, áldozatával. Igent mondott rá. Tudunk-e mi is így szenvedni? Nem megkeseredve, panaszkodva, hanem felemelt fejjel, nagy hittel szenvedni mint a Szűzanya– tette fel a kérdést Székely János.
Dr. Székely János megyéspüspök szentbeszédét meghallgathatják itt.
A szentmise végén Jáger József tanúsátételét hallgathatták meg a zarándokok. Felidézte életének azokat a pillanatait, amikor a Szűzanya közbenjárását kérték családtagjaik gyógyulásáért és az imák meghallgatásra találtak minden alkalommal. Ezért hálából vesz részt minden évben a gyalogos zarándoklaton.
A zarándoklat a kápolnában oltárkerüléssel folytatódott, lezárására a kőszegszerdahelyi templomban elmondott imádsággal került sor.
