Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Regionális Fejlesztési Alap

Végakarat a siralomházban

wittner

2021. november 4-én, Wittner Mária tartott előadást a kőszegi Szent Jakab templomban. Wittner Mária 200 napot töltött a siralomházban, Ő az egyetlen élő tanú napjainkban.

„A siralomházban, amikor egyedül maradtam, akkor, amikor eszméletre térítettek, akkor megesküdtem, hogy én az életemben nem hallgatok. Az eskü sokaknak már nem jelent semmit, azért vagyok itt, hogy ezt elmondjam. ....Tudni kell, hogy társainkat vitték a bitófa alá. 
Tudni kell, amikor vitték őket, mindenki elköszönt, mindenki üzent valamit, és az üzenet egy halálba menő végakarata. Halálba menő végakaratának meg kell felelnünk. Nem tudtuk azt, ki tudja majd átadni a végakaratot, ki marad életben közülünk, hogy átadja. Amikor nekem kimondták a halálos ítélet életfogytiglanra való változtatását, nem amnesztiát kaptam, mert az indoklás az volt, hogy a cselekmény ideje alatt nem töltöttem be a 20. évet. A bíró egyedül rólam vette le a kötelet, mit mondhatnék a többieknek. Szinte bűntudata volt az embernek, hogy életben maradt. A rendszer egyik legnagyobb bűne: szembefordítani egymással az embereket. Még az áldozatokat is.
Amikor visszaérkeztem a bíróságról, néma csend volt a kocsiban.
Csak Tóth Jóska szólalt meg: sohasem fogom látni többet a fiamat, és nem látta. Addigwittner2 sem, mert börtönben volt, amikor megszületett. Én láttam 89-ben a Nagy Imre temetésén, amikor kerestem a halálra ítélt, meggyilkolt társaim családját.”
Néma csend volt az emberekkel töltött padsorokban, Kőszegen, a Szent Jakab-templomban, amikor Wittner Mária beszélt az 1956-os forradalom, és azt követően a hatalom által véghez vitt megtorlásról, emberek gyilkolásáról. Mindez elhangzott – dr. Perger Gyula plébános meghívására – Mindenszentek ünnepe, halottainkra való emlékezés
napja után, november 4-én. Azon a napon 1956-ban a szovjet katonai csapatok megérkeztek Budapestre, és letörték a forradalmat. Wittner Máriát 1957. július 16-án letartóztatták fegyveres szervezkedésben való részvétel, államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, disszidálás miatt. Elsőfokon halálra ítélték 1958. július 23-án 21 éves
korában. Kettőszáz napot töltött el a siralomházban. A másodfokú bíróság 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet.
Gyümölcsoltó Boldog Asszony napján, 1970. március 25-én szabadult a börtönből. Tény, hogy utolsóként két társával az ’56-os forradalom után az elítéltek közül. Felháborodva, szavakkal támadta meg rabtartóit, amikor 1969-ben Kádár egy amerikai újságírónak azt 
mondta, már nincsenek politikai rabok a börtönökben. „Élő cáfolatként ott voltunk mi hárman a börtönben” – mondta emelt hangon a templomban Wittner Mária, az utolsó élő tanú, aki a halálra ítéltek közül még beszélni tud a gyötrelmes időszakról. És megteszi az
esküje szerint.
Kámán Z