Egy közösségibb Egyházért - A szinódus jegyében találkoztak az egyházmegye hittanárai Zalaegerszegen
A 2023-as Püspöki Szinódus egyházmegyei előkészítő szakaszában Székely János megyéspüspök 2021. december 5-én az egyházmegye hittanáraival találkozott Zalaegerszegen. Szó esett többek között arról, mitől lehetne az eddigeiknél is hatékonyabb a hitoktatás. Székely János 2022. január 14-én az ifjúsággal, 16-án az idősekkel találkozik.
Ahogy arról már beszámoltunk egyházmegyénkben is zajlik a 2023-as Püspöki Szinódust előkészítő munka. Interjút közöltünk Székely János megyéspüspökkel, hamarosan a Kürnyek Róbert pasztorális helynökkel folytatott beszélgetést is olvashatják. Kidolgozásra került az az egyházmegyei kérdéssor is, amely az egyik alapját jelenti az egyházmegyei szakasz összegző munkálatainak. A másik alapot azok a találkozók és ezek tanulságai jelentik, amelyeket Székely János megyéspüspök folytat a következő hónapokban. Decemberben a családok és a hittanárok képviselőivel egyeztetett a megyéspüspök, januárban az ifjúság, az idősek, a képviselőtestületi elnökök, a lelkipásztorok, februárban a szegények és romák mondhatják el véleményüket arról, hogyan válhatna közösségibbé az Egyház és az egyházmegye.
A hittanároknak szervezett találkozó rövid elmélkedéssel kezdődött, amelyet Pontyos Ildikó szociális testvér tartott. Kiemelte: az Egyház akkor fog újra előre menni ha a Szentlélek tüzét feltudjuk magunkban szítani. A mindennapi Pünkösdre jó lenne rátalálni, mondta. Az egyéni és közösségi megújulásban sokat segíthetne az Oltáriszentségre, mint forrásra való rátalálás: a gyakoribb szentáldozás, a gyakoribb szentmiselátogatás, és szentségimádásokon való részvétel. Jézus át tud formálni minket. Ha ezt a gondolatot sokan magukévá tennék, és így élnének, akkor az egész Egyház is megújulhatna, mondta Pontyos Ildikó.
Majd dr. Csabáné Király Erzsébet kőszegi és Wachterné Lakatos Ágnes celldömölki hitoktatók tanúságtételét hallgathatták meg a jelenlévők.
Székely János megyéspüspök ezt követően elmondta: a szinódusi előkészítő szakasz célja, hogy egy közösségibb Egyház, egyházmegye működési modelljét kidolgozzák. Olyan tervet kell készíteni ami 5-10 év múlva is működik, aminek révén elevenebb kapcsolatok szövődnek az egyes társadalmi csoportok, egyházi csoportok között is.
A megyéspüspök kiemelte: a Pasztorális Tervben 4 alapelvet fogalmaztak meg, amelyek a jövőre nézve irányelvek lehetnek. Az egyik, hogy a hittanórák egy részében lelki órát kellene tartani, amikor a diákok a testvéri közösséget tapasztalják meg, ahol róluk esik szó, beszélgetnek, imádkoznak. A másik alapelv a bérmálási lelkigyakorlat, amikor a szentség felvételére készülők lelki élményt kapnak, kiszakadva az iskola falai közül. A harmadik alapelvet a felnőtteknek szervezett katekézisek jelentik, a negyedik alapelv pedig a szülők bevonásáról szól az elsőáldozási, bérmálási felkészülés folyamatába. Mit látnak értéknek a hitoktatásban, és min lenne jó változtatni? – tette fel a kérdést a megyéspüspök, átadva a szót a hittanároknak.
A kötetlen beszélgetésen felmerült, hogy az iskolai hitoktatás mellett a plébániai hittanra is újra hangsúlyt kellene helyezni. Hiszen ezzel lehetne élő kapcsolatot teremteni a fiatalok és a templom között, valamint a fiatalok és a plébánosok között. Így lehetne erős, élő közösségeket kialakítani. Fontos célként hangozott el, hogy meg kell tanítani imádkozni a fiatalokat, hogy élő kapcsolatuk legyen Istennel. Felvetődött, hogy az idősebb generációt is jobban be kellene vonni a fiatalokkal való foglalkozásba. Nem csak imádkozhatnának – akár név szerint is – a gyermekekért, hanem ők lehetnének azok akik pl. a gyermekekkel együtt elmennek templomba. Újra felvetődött vajon hány éves korban lenne jó kiszolgáltatni a bérmálás szentségét és mit kell tegyenek ezért a fiatalok. A tehetséges, hittanból kiemelkedő eredményeket elérő, vallásos fiatalokat példaként kellene a többiek elé állítani és ösztönözni arra, hogy ők maguk legyenek a fiatalok vezetői. Ezzel kapcsolatban Székely János elmondta: a tervek szerint 2022 nyarán ifjúsági vezetőképző indul. Összegzésként a megyéspüspök kiemelte: a hitoktatás célja, hogy személyes döntésre hívjuk a gyermekeket. Nem csak a tananyag átadása az órák célja, hanem, hogy a gyerekek megérezzék, tudják, hogy Jézus nekik is szól.
