Vasárnapi gondolatok évközi 18. vasárnapra - dr. Takács Gyula atya elmélkedése
Évközi 18. vasárnapon a kapcsolódó szentírási szakaszokhoz Takács Gyula csörötneki plébános atya gondolatait olvashatják.
„Krisztus feltámaszt bennünket, Krisztus felemeli tetteinket, minden jó cselekedetet, szeretetet,
örökkévalóvá tesz minden igyekezetet a jóra és minden eredményt.
Krisztusban éljük tehát a földi életünket, Ő mindenben minden,
és Krisztusban nyerjük el az örök életet, Krisztusban nyilvánul ki majd a mi örök üdvösségünk,
Krisztusban lesz a miénk az Isten, a Mennyek Országa, az elmúlhatatlan, a végtelen boldogság.”
Évközi 18. vasárnap
Préd 1,2; 2,21-23
Kol 3,1-5.9-11
Lk 12,13-21
Minden hiábavalóság – halljuk az ószövetségi bölcs szavát.
Valóban hiábavaló minden törekvés, minden munka és minden eredmény?
Valóban minden törekvésünket ezen a földön,
minden eredményünket, amit munkánkkal elérünk, keresztülhúz az elmúlás?
Az ószövetségi bölcs erre az igazságra irányítja a figyelmünket.
És erre az igazságra tanít Jézus szava is a példabeszédben,
amikor valakinek sok vagyona termett, és nagyobb csűröket épített.
Számon kérik lelkedet még ezen az éjjel – szól hozzá az Isten.
És az elmúlás semmivé teszi az eredményeket.
Valóban az ember nem építheti rá az életét a földre, mert a föld megszűnik alóla.
Szent Pál apostol arra tanít bennünket, hogy a figyelmünk az égiekre irányuljon.
Arra tanít bennünket, hogy Krisztussal mi föltámadtunk, és fölemelkedtünk már az Égbe,
ott vagyunk elrejtve, ahol Krisztus van az Isten jobbján.
Arra tanít bennünket az apostol, hogy Krisztus a mi minden Kincsünk,
a mi minden gazdagságunk, Krisztus az egyetlen, aki nem hiábavaló, aki nem múlik el sohasem.
Krisztus a mi életünk, a mi örökkévaló, elmúlhatatlan életünk.
Efelett az élet felett a halálnak nincsen hatalma, és ezért nem hiábavaló Krisztushoz tartozni.
Jézus is erre tanít a példabeszédben: Istenben gazdagodjunk.
Mert Isten, a mi Gazdagságunk örökké megmarad.
Minden elveszik, minden elmúlik, az elmúlás hiábavalóvá tesz minden törekvést,
de Isten, ha Isten a mi Gazdagságunk, Ő örökre a miénk marad, Ő a mi Kincsünk.
Ezért boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa, mert övék az Isten.
Szent Pál apostol arra is megtanít bennünket, hogy ne két egymástól elválasztott világban éljünk,
ne úgy tekintsünk a földre, földi életünkre, mint ami szemben van az Éggel, az örök élettel,
hiszen így fejezi be tanítását az apostol: Krisztus a minden, a mindenben minden.
Igen, Krisztus a mi földi életünk maradandósága is, mert föltámaszt minden tettet és minden percet,
fölemel az Égbe önmagához, és odavisz az Isten elébe.
Ha Krisztusban élünk ezen a földön, ha Krisztusban tesszük minden igyekezetünket, munkánkat,
ha Krisztusban érjük el eredményeinket, és Krisztusban szenvedjük el a szenvedéseinket,
akkor semmi nem hiábavaló, mert a mulandóságnak nincs hatalma Krisztus felett.
Krisztus feltámaszt bennünket, Krisztus felemeli tetteinket, minden jó cselekedetet, szeretetet,
örökkévalóvá tesz minden igyekezetet a jóra és minden eredményt.
Krisztusban éljük tehát a földi életünket, Ő mindenben minden,
és Krisztusban nyerjük el az örök életet, Krisztusban nyilvánul ki majd a mi örök üdvösségünk,
Krisztusban lesz a miénk az Isten, a Mennyek Országa, az elmúlhatatlan, a végtelen boldogság.
Ámen.
