Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

A közéletben való részvétel az ember szolgálatának egyik legnemesebb fomája - Székely János előadása Vasváron

domonkos-nyari-egyetem-3-of-10A Domonkos Nyári Egytem meghívására augusztus 3-án Székely János megyéspüspök tartott előadást Vasváron, amelyben a keresztény ember közéleti felelősségéről, szerepvállalásáról beszélt. 

domonkos-nyari-egyetem-7-of-10Van-e közvetlen köze a kereszténységnek a közéleti szolgálathoz, szerepléshez? – ezzel a kérdésfelvetéssel indította előadását dr. Székely János vasvári előadásán. Mint mondta: első hallásra úgy tűnik nincs. A kereszténység első megközelítésben, első hallásra messze van attól a küzdelemtől ami néha nem egészen tiszta, tele van a hatalomért való csatákkal. A szentjeink élete és az evangélium elsőre távoli ettől a hatalmi harctól. De az egyház társadalmi tanítása világossá teszi, hogy a közélet a maga tiszta, igazi formájában nem a hatalomért való harc. A kereszténység arra tanít, hogy a közéletben való részvétel az ember szolgálatának egyik legnemesebb fomája. A kereszténység arra tanít, hogy az állam és a közélet célja nem a hatalom, hanem a közjó szolgálata: minden embernek és a teljes embernek a javát, kibontakozását, boldogságát szolgálni, mondta Székely János. Idézte XII. Piusz pápát aki azt mondta: talán azért van akkor tere a rossznak, mert a jók nem csinálnak semmit. Kiemelte: Isten küldötteinek fontos szerepe volt a történelemben. Példaként Izajás prófétát, Nagy Szent Leó pápát, Mindszenty bíborost állította a hallgatóság elé.

Székely János előadásában kitért a zsidó rabbik egyik fontos gondolatára, akik megértették az összefüggést a teremtéstörténet során tízszer elmondott Isten szólt kifejezés a Tízparancsolat között. A rabbik úgy látták, hogy a teremtés igéje, logikája és a Tízparancsolat igéje ugyanaz. A világban van egy rend és az ember képes kiolvasni ezt a rendet. A természei törvény ugyanaz amit később kinyilatkoztatott a Biblia. Székely János ezen a pontos kifejtette: a tudomány és a hit egymásnak segítői. A tudomány, a filozófia miközben kutatja a világot segít a hitnek, hogy az ne válljon fanatikussá, babonássá. A hit pedig abban segít a tudománynak, hogy az az egész embert, emberiséget lássa, miközben egyes részegységei különböző szempontból – pl. orvostudomány, jogtudomány – közelítenek az ember felé.   

Székely János külön is beszélt az Egyház társadalmi tanításának gazdasági vonatkozásáról. Kiemelte: az Egyház szerint a gazdaság legfőbb célja nem a haszon, a pénz. A nemzetek gazdaságának legfőbb célja és mérőszáma nem a gdp, annak növelése. Minden emberi tevékenységnek a célja az ember. A teljes ember – test, lélek -, és minden ember boldogulása. Akkor működik jól a Földön a termelés ha ezt célozza. A gazdaság sem erkölcsmentes terület véli az Egyház. A gazdasági élet alaptörvénye ezért nem a szabad verseny, hanem a igazságosság, méltányosság, mondta Székely János.

A megyéspüspök beszélt arról a sajátos társadalomeszményről, amely szerint az emberi társadalom olyan mint egy piramis, ahol mindenki azért küzd, hogy feljusson a csúcsra. A Biblia képe viszont az emberi együttélésről más. Eltérő, hiszen látjuk, hogy a piramis csúcsára nem jut fel mindenki: a szegényeknek, öregeknek, betegeknek erre esélyük sincs, csak azoknak akik nem törödve senkivel haladnak a cél felé. És nem csak emiatt van sok megkeseredette ember a világban, hanem mert mi nem arra születtünk, hogy gyűjtsünk, hanem, hogy alkossunk, szeressünk. Mint egy test, olyanok az emberek egymásnak: a szegény, a beteg, az idős ember nem teher a társadalomnak, hanem a testvérünk. 

Székely János a gazdaság kapcsán beszélt az Egyház magántulajdonról való álláspontjáról. Kifejtette: az Egyház kiáll az ember magántulajdonhoz való joga mellett, hiszen ez olyan terület ahol az emberek kibontakoztathatják életüket. Ugyanakkor a magántulajdonhoz való jog nem mindenekfeletti jog. Van egy jog ami ezt is felülírja: a minden embernek az emberhez méltó megélhetéshez való joga. Napjainkban a Föld 8 leggazdagabb emberének annyi magánvagyon van mint a Föld lakossága legszegényebb felének – kb. 3,5 milliárd ember – összesen. Ez a mai gazdaság legnagyobb problémája. Álmodjatok egy igazabb világról, üzente a fiataloknak Székely János. Szükség lenne ma is zseniális keresztény politikusokra akik pl. kitalálják a magántulajdonhoz való jog határait, miből mennyit birtokolhatnak emberek, cégek.  

Székely János kitért az Egyház nemzetekkel kapcsolatos tanításáról. A kereszténység meggyőződése, hogy az ember társas és történelmi lény. Kapcsolatokon keresztül kapjuk az emberségünket, kapjuk anyanyelvünket, kultúránkat. Ezek tehát természetes, a Teremtő által adott értékek. Nem elpusztítandó, nacionalista tévedése a történelemnek. Kincs, amit őrizni kell. Az Egyház tanítása szerint minden nyelvi és kulturális közösségnek joga és kötelessége, hogy ápolja, védje a nyelvét. Joga van ahhoz, hogy ezt önállóan iskolákban, színházakban megtegye, mégha nincs is saját hazája. Vétek az emberi méltóság ellen ha egy közösségtől az anyanyelvét elakarják venni. 

Az Egyház úgy véli, hogy az országok határait nem háborúkkal kell meghúzni, hanem igazságosan, az etnikai, történelmi valóságnak megfelelően, pl. a kurdok esetében, akiknek saját hazájuk nincs, pedig hatalmas nemzet, kultúrával, nyelvvel. 

Székely János beszélt előadásában a migrációról is. Kifejtette: a Földet a Teremtő minden embernek szánta. És ezért ha valahol az emberhez méltó megélhetés lehetlenné válik, vagy sérül, akkor az ottélőknek joguk van arra, hogy bárhol máshol a Földön emberhez méltó megélhetést, új hazát kapjanak. Az emberiségnek pedig fontos, hogy segítsen a menekülteknek. Ugyanakkor az Egyház azt is állítja, hogy a befogadó nemzetnek joga eldöntenie, hogy kit enged be. A bevándorlónak pedig kötelességei is vannak: pl. a befogadó ország javait, kultúráját tiszteletben tartani. 

A munkával kapcsolatban Székely János elmondta: az Egyház tanítása szerint a munka nem a haszon, a pénz megkeressének eszköze csupán, hanem a felebarátaink szolgálata. Azért dolgozom, hogy segítsem a másik embert, nemesítsük magunkat, Istent dicsőítsük. A munka emberi jog és ezért minden államnak törekednie kell a teljes foglalkoztatottságra, mondta Székely János, aki kitért a háborúval és békével kapcsolatos egyházi tanításra is. Mint mondta: a Biblia szerint az igazi béke az igazságosság és a szeretet gyümölcse. Az igazi béke nem csak pillanatnyi erőegyensúly. Amíg a Földünkön annyi az igazságtalanság mint napjainkban, addig tartós béke nem lesz, vélte a megyéspüspök, aki hangsúlyozta: az Egyház tanítása is az, hogy a háború sosem a megfelelő megoldás a nemzetek közötti problémák megoldására. Azt is kifejtette, hogy minden nemzetnek joga magát megvédeni a jogtalan támadásokkal szemben. A védekező háborúnak azonban van 4 feltétele. Az első, hogy az a kár amit a megtámadott közösség elszenved súlyos és tartós legyen. A második, hogy minden más eszközt a megegyezéshez már kimerítettek. A harmadik, hogy legyen esély a sikerre. A negyedik, hogy a háborúnak ne legyen súlyosabb a kára, mint amit a jogfosztott állapot – amely miatt a háború kirobbant – okozott. A keresztény, de minden jóindulatú katonának, kötelessége minden olyan parancsot megtagadnia ami bűncselekményre, embertelen cselekményre kötelezné őt. Minden államnak biztosítania kell a katonai szolgálat megtagadásának jogát. A nemzetközi közösségnek is kötelessége, hogyha valahol egy közösségnek a jogait eltiporják, akkor ott fellépjen. Pl. szankciókkal. De ezeket is csak akkor lehet alkalmazni, hogy azok célzottan a háború felelőseit érinti, nem egész nemzeteket. 

Végszóként Székely János elmondta: az Egyház társadalmi tanításának szíve a szeretet. Arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni. Az emberiség legnagyobb haszna az lenne ha nem a mennyiségi növekedést keresnénk, hanem a minőségit. Akkor leszünk boldogabbak, ha tudjuk, hogy a világ más tájain pl. Afrikában, Indiában is van elég ennivalója mindenkinek.  

Dr. Székely János megyéspüspök szentbeszédét meghallgathatják itt.