„Boldog Brenner János ciszterci főiskolai kollégium” felszentelése és Szent Kereszt felmagasztalásának ünneplése Heiligenkreuz-ban

Alig egy évvel ezelőtt, 2021. október 5-én történt alapkőletétel után, 2022. szeptember 17-én felszentelték a Heiligenkreuz-ban épült ciszterci kollégiumot, amelyik Boldog Brenner János nevét vette fel. Az ünnepi eseményre meghívták testvérét, Brenner Józsefet a Szombathely-Vasvári Székeskáptalan nagyprépostját és a Zirci Ciszterci Apátság elöljáróját, Bérczi L. Bernát apátot. (A Zirci Ciszterci Apátság a rend magyarországi központja. Az első hazai ciszterci apátság alapítására II. Géza király hívta meg 1142-ben a Heiligenkreuz-i szerzeteseket, aztán a rend legnagyobb pártfogója III. Béla király lett. Ő alapított kolostorokat többek között 1182-ben Zircen és 1191-ben Szentgotthárdon. Heiligenkreuzban a refektóriumban freskók emlékeztetnek a magyarországi alapításra.)

Erre a napra, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepére az osztrák posta alkalmi bélyeget jelentetett meg, valamint első napi borítékot adott ki, helyszíni pecsételéssel. A bélyegen a Szent Kereszt templom új oltárképe látható, melyen Boldog Brenner Jánost is megfestették.
Délután 4 órai kezdéssel, fúvószenekari felvezetéssel zajlott a Boldog Brenner János főiskolai kollégium ünnepélyes felszentelése, amit Brenner József nagyprépost, Maximilian Heim OCist apát (Heiligenkreuz) és Bérczi Bernát OCist apát (Zirc) társaságában végzett. Az átadási ünnepségen több köszöntő és ismertető hangzott el, valamint felkérésre, Brenner József atya testvéreiről - főleg ciszterci vonatkozásokat illetően - és a magyarországi szerzetesrendek, szemináriumok II. világháborút követő időszakban történt sorsáról beszélt.
Az impozáns épületegyüttes két emelet magasságú aulájának kőszikla darabokkal borított falán, Boldog Brenner János ciszterci habitusban ábrázolt nagy üvegképét (fénykép és rajz kombináció) helyzeték el. Ugyanitt a terem üvegablakai is „beszélnek” a mártírról, melynek készítője P. Raphael Statt OCist képzőművész adott ismertetőt és magyarázatot alkotásáról.
Az ablakok magas értékű sajátságos üvegzománcból készültek, ami a fényt nyalábba gyűjti és ragyogóbban visszaadja. Ezáltal a nagy teret kellemes meleg fény ragyogja be. A kb. 6 méter magas főablak Boldog Brenner János, ciszterci nevén P. Anastasius mártíriumára utal, akit 1957-ben alattomosan tőrbe csaltak és 32 késszúrással meggyilkoltak. Ezek a késszúrások jelennek meg ezen az ablakon dicsőséges vérszínű sebhelyekként, amelyek aranyszínű mennybe emelkednek. Az ablak közepe (ablak az ablakban) a vérző szívre, ennek a mártíriumnak a titkára utalnak: pulzáló papi szív, ami Jézus szívéhez - teljes készséggel és odaadással - válik hasonlóvá. P. Bérczi L. Bernát zirci apát a mártír ciszterci indíttatásáról és renddel kapcsolatos életéről beszélt. Az aula oldalfalán, a kisebb színes ablakok között helyezték el az egy évvel ezelőtt megszentelt alapkövet, melynek latin nyelvű kronogrammja őrzi az eseményt.
Ugyanezen átadó ünnepségen mutatták be Boldog Brenner János lelki naplójának német nyelvű könyvkiadását (Be+Be-Verlag, Heiligenkreuz, 2022.) „Die Botschaft des seligen Pater Anasztáz János Brenner” címmel (fordította Krisztina Giefing), P. Dr. Maximilian Heim OCist apát ajánlásával és Brenner József atya előszavával. A könyv tartalmazza még Dr. Erdő Péter bíborosnak a boldoggá avatáson, 2018. május 1-én elhangzott szentbeszédét is.
Másnap, vasárnap délelőtt a Szent Kereszt templom új oltárképét készítő művész, Clemens M. Fuchs tartott előadást a nagyméretű festmény alkotói folyamatáról, valamint a képet elemezte és bemutatta. A sokalakos kép jobb oldalán jól felismerhetően, Boldog Brenner János a keresztről levett Jézus Krisztus lábát tartja kezeiben. A festőművész felvázolta még a Szent Kereszt templom további megújulásának tervezetét, bemutatta annak makettjét, és az elkövetkezőkben készülő falképek tartalmát.
Vasárnap délután 3 órakor a kolostor ősi templomában kezdődött a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepi miséje, melyen a ciszterci szerzetesekkel és apátokkal koncelebrált Brenner József atya, akit előzetesen a szentbeszéd megtartására is felkértek.
Német nyelvű homíliájának bevezetőjében a Szent Kereszt történetéről, megtalálásáról beszélt, majd 3 pontban sorolta fel a szent kereszt jelentőségét életünkben. Az evangéliumok nagyon röviden adnak hírt Jézus haláláról: lehajtotta fejét és kilehelte lelkét. A keresztfáról levett testét egy sziklasírba helyezték, ám a keresztről senki sem gondoskodott. Azoknak, akik Krisztust keresztre feszítették, a keresztfa egy szégyenjel volt. Egy gödörbe dobták félre, amit kövekkel fedtek, majd hamarosan már senkit sem érdekelt. Az apostoloknak fontosabb feladataik voltak. Csak kb. 300 év múlva került az érdeklődés középpontjába, amikor Nagy Konstantin császár a döntő csata előtt egy fényes keresztet és írást látott: „E jelben győzöl”.
És győzött. Ebben az időben a császár édesanyja, Szent Ilona zarándokolt a Szentföldre, fiának bűneiért akart vezekelni. Szenvedélyesen szorgalmazta a Szentföld feltárásának ügyét.
Buzgón kutatta, kereste a keresztet és a Kálvária földjében megtalálta, ill. mindhárom kereszt előkerült, külön a titulus (INRI-tábla). Krisztus keresztjét egy halálosan beteg asszony csodás gyógyulásával „igazolták” (Makárius jeruzsálemi püspök). A császárnő Jeruzsálemben templomokat építtetett, majd a kereszt egy részét magával vitte Rómába. Ott is egy templomot építtetett: Santa Croce Gerusalemme. Ekkor lett a kereszt felmagasztalva. Ettől kezdve már nem a szégyen jele volt, hanem egy felbecsülhetetlen jel, egy ékszer. Jézus Krisztus keresztjének felmagasztalása a megváltás kifejezése.
1. Krisztus keresztjével megérthetjük, miért létezik életünkben a szenvedés. Miért engedi meg Isten a szenvedést? Mire jó a szenvedés és betegség? Az apostolok sem értették, amidőn Jézus az előtte álló szenvedésének útjáról és kereszthaláláról beszélt: „...a főpapok és írástudók kezére adják az Emberfiát. Azok halálra ítélik és kiszolgáltatják a pogányoknak, hogy kigúnyolják, megostorozzák és keresztre feszítsék” (Mt 20, 17). Péter azt mondta: „Uram! Ilyesmi nem történhet Veled!”
Az olajfák hegyén az apostolok nem értették, miért kell Jézusnak gyötrődnie.
Magára hagyták. Amikor náluk vigasztalást keresett, már mind elaludtak. Később, Péter kardjával Júdás bandája ellen akart harcolni. Megkérdezhetjük magunktól: hányszor harcolunk a szenvedés ellen teljes erőnkkel és tesszük fel a kérdést: hogyan engedi meg az Isten? Amikor az apostolok látták, hogy Jézus hagyja magát elfogni, mind elfutottak. A keresztvitelnek van másik útja, módja. Ez az út Jézus keresztútja, amit a fájdalmas Szűz Anya, János apostollal járt végig. Ott álltak a kereszt alatt. Mária, fiát vérző szívvel vette ölébe. Ezt a jelenetet mutatja az a Pieta-szobor is, amelyet Boldog Brenner János emlékére Szentgotthárdon állítottak fel, a templom mellett. Ott József atya mindig édesanyjára gondol. Fiának temetésénél a rendőrség megtiltotta, hogy megnézhesse meggyilkolt fiának arcát a koporsóban.

2. A kereszt nem létezik Krisztus nélkül. Szokás, hogy azok a katolikusok, akik Jeruzsálembe zarándokolnak, végigmennek azon az úton, ahol Jézus a nehéz keresztet cipelte. Csoportosan, imádkozva mennek, és minden csoport egy nagy keresztet visz a vállán. Amikor mi keresztutat járunk, életünket, ill. keresztünket kell szemügyre vennünk. Hol állunk mi Jézus keresztútján? Azok között, akik a szenvedést okozzák, vagy azok között, akik Jézust követni akarják, de ahhoz gyengék és erőtlenek? Krisztus keresztje emberfeletti nehéz, minket pedig gyengeségeink, terheink, bűnbeeséseink és rossz cselekedeteink terhelnek.

3. Milyenek a kereszt kihatásai? Azt csak azok értik, akik egyszer megtalálták és viselték. A keresztúton Cyrenei Simont kényszerítették. Aztán később ő megtért.
Fiát, Rufust Pál apostol Rómában köszöntötte. A kereszten Jézus mellett lévő gonosztevő a Paradicsomba juthatott, mert megértette, mit jelent, hogy Jézus imádkozott ellenségeiért. A centurio mellkasát verte: Ő valóban Isten Fia volt! Ki értheti meg a szenvedést? Azok, akik már átélték, megtapasztalták a keresztet.
Szent Pál írja a rómaiaknak: „Azokkal, akik örülnek, örüljetek, s a sírókkal sírjatok.
Éljetek egyetértésben!” Boldoggá avatott Brenner János lelki naplójában írja:” Te tudod azt, hogy boldogságot itt ez életben nem keresek, hiszen mindenemet Beléd helyeztem, ó irgalmak Atyja. Tudom azt, hogy Te a tieidet nem kíméled a szenvedéstől, mert mérhetetlen hasznuk van belőle.” A mártírok az igazi kereszthordozók.
József atya szerint a kereszt felmagasztalásának igazi ünnepe a nagypénteki
liturgia. Akkor valóban látható: minden templomban a pap felemeli a keresztet, mindig magasabbra és magasabbra. majd lassan leveszi az azt takaró leplet, és énekli: Íme, a kereszt szent fája. Rajta a világ Megváltója. – A hívek felelik rá: Gyertek keresztények, hódoljunk tisztelettel és hajtsunk térdet. Üdvözlégy szent keresztfa! Ha a Szentháromságot ábrázolják, Jézus mindig középen áll a kereszttel.
Imádunk Téged és áldunk Téged Krisztus, mert szentkereszted által megváltottad a világot!
Szentmise végén orgona és ének kísérettel körmenet indult a Szent Kereszt templomba az ereklyével, melyet Bernát apát vitt baldachin alatt. A relikvia előtt közösen imádkoztak, majd Bernát apát úr angol nyelven mondta el gondolatait a Szent Keresztről. Befejezésül az új oltárképet Brenner atya szentelte meg, és népénekekkel zárult az ünnepség.
Nekünk Urunk, Jézus Krisztus keresztjével kell dicsekednünk: általa nyerünk üdvösséget, életet és feltámadást.