A cigányság polgárosodása elindult - A roma társadalom jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről beszélgettek Szombathelyen
Az elmúlt években számos kormányzati program, a gazdasági és szellemi fejlődés lehetőségeinek kiaknázása, valamint állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetek összefogása révén megindult a roma társadalom polgárosodása, hangzott el a Mathias Corvinus Collegium által szervezett kerekasztalbeszélgetésen Szombathelyen. Az egyik cél a közeljövőben, hogy a válság ellenére sikerüljön az elért eredményeket és a kiépített esélyegyenlőségi rendszereket megtartani.
Dr. Székely János megyéspüspök, Sztojka Attila kormánybiztos, Székely Levente az MCC Szociológiai Műhelyének vezetője és Antal István a Roma Tehetség Program vezetője osztották meg gondolataikat a témában.
A beszélgetés felvezetéseként Székely Levente tartott rövid prezentációt a magyarországi roma társadalommal kapcsolatban. Ebből kiderült, hogy a roma társadalom többsége kistelepüléseken él, rosszabbak az iskolai, foglalkoztatottsági mutatóik, élet-és munkakörülményeik mint a többségi társadalom tagjainak, ugyanakkor – egy 2020-as Európai Bizottsági jelentés alapján – az elmúlt években megindult egy javuló tendencia. Az MCC egy saját felmérése szerint a megkérdezett roma emberek közel fele elégedett az életével.
Sztojka Attila kormánybiztos kiemelte: az elmúlt években sok lépést tettek, hogy segítsék a roma emberek előbbrejutását. Fontos azonban, hogy úgy kell roma ügyet kezelni, hogy nem etnicizáljuk a kérdést, mondta a kormánybiztos, azaz: amit teszünk nem azért tesszük mert az illető roma, hanem mert az életkörülményei eltérnek az általunk normálisnak, elvártnak tekintettől. Ha kivonjuk a problémából azt, hogy „cigány”, más kontextusba kerül – mondta a kormánybiztos, hozzátéve: a közeljövő kihívása, hogy a válság ellenére sikerül-e az elért eredményeket megtartani. Mint mondta: az országban most alacsony a munkanélküliség és a jelenlévő munkaerőhiány lehetőséget ad a romák számára is, hogy bekapcsolódjanak a gazdasági vérkeingésben. Azt is kérte: akinek lehetősége van rá válasszon roma szakembereket, segítve ezzel a megélhetésüket és a roma emberek jobb megismerését.
J
ó példaként említette Sztojka Attila a romák támogatására a Nő az esély projektet, amelynek keretében 1000 roma nőt képeztek, akik szociális intézményekben helyezkedtek el. Fontos szerepe van a Biztos Kezdet Gyerekházaknak, ahol korai fejlesztést kaphatnak a gyermekek 0-tól 3 éves korig, miközben a szülőket is segítik a társadalmi felzárkózásban. Havonta 10 ezer roma diáknak folyósítanak ösztöndíjat, az országban működő 11 Roma Szakkollégiumban pedig a felsőoktatásban tanuló roma hallgatókat támogatják, mondta a kormánybiztos.
Székely János megyéspüspök személyes élményeit osztotta meg a jelenlévőkkel. Mint mondta: gyermekkorában nem nagyon találkozott romákkal. Amikor megkezdte papi szolgálatát Érsekvadkerten, akkor előbb a cigány himnuszt tanította meg a roma gyerekeknek az iskolában, majd meglátogatta a családokat is. A kapcsolat eredményeként többen is elsőáldozók lettek. Ami nagy eredmény, hogy a nem cigányokat is sikerült az ügynek megnyerni, ha nem is ment ez eleinte könnyen. Székely János azt mondta: az apró gesztusok is képesek nagy változásokat elindítani az emberek életében, ezért arra kéri a nem cigány embereket, hogy nyújtsanak kezet a romák felé. Ha van roma család a közelükben menjenek át hozzájuk, ismerjék meg őket, mondta a megyéspüspök. Kiemelte: az igazi integráció azt jelentené, hogy egy kiengesztelődött társadalomban élünk, ahol szeretjük, segítjük egymást. Ehhez hiteles emberek kellenek romák és nem romák között. Ez lenne a felemelkedés igazi motorja, mondta Székely János, hozzátéve: az Egyház is sokat tesz a romákért, segítik őket pl. kulturális kincseik – így nyelvük, szokásaik – megőrzésében. A Szentírást már lefordították lovári nyelvre és hamarosan elkészül a cigány nyelvű misekönyv is. A templomokban a cigány szentmiséken ott a cigány zászló és az énekek is a romák nyelvén hangzanak fel.
Meg kell teremteni az Egyház cigány arcát, mondta Székely János aki reményét fejezte ki, hogy megvalósulhat az az álma, hogy Budapesten legyen cigány templom, cigány múzeum, étterem, amelyeken keresztül megismerhetők a roma emberek, a roma kultúra.
