300 éve befalazott kriptákat nyitottak meg Kőszegen
300 éve elfeledett, befalazott kriptákra bukkantak a régészek a kőszegi Szent Jakab-templom feltárásakor. A sírboltokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértőinek felügyelete mellett nyitották meg, akik levegőmintákat vettek. Az ásatások során egy korábbi templom maradványai is előkerültek.
A Szombathelyi Egyházmegye kőszegi templomfelújítási programja keretében már hónapok óta tart a Szent Jakab-templom régészeti kutatása. Sikerült megtalálni annak a korábban itt állt szakrális épület a maradványait, amit egy 1289-ben keletkezett írott forrás alapján már ismertek a történészek.
-A Szent Jakab-templom hajójában sikerült megfognunk olyan alapfalakat, amelyek valószínűleg a 13. században épült, és ugyanebben az időszakban elpusztult minorita templomhoz tartoznak. Ez nagyjából 10x15 méter nagyságú, cáki kövekből épített alapfal, ami a templom hajója lehetett - mondta el dr. Pap Ildikó Katalin régész.
A templomban három kriptáról tudtak, és több földsír előkerülésére számítottak a kutatók. Örömteli meglepetés volt, hogy megtalálták az 1685-ben elhunyt Széchy Péter nyughelyét. Már az ásatás kezdetén, amikor eltávolították a járószint feltöltését, két elfeledett, befalazott kripta is előkerült. 300 éve nem tudott róluk senki.
– Van egy kisebbik, ez a déli bejárat alatt van. Egyszerű, egysejtű kriptatér, a bejáratát kibontottuk. És van egy nagyobb kripta, ami észak-déli irányban húzódik a karzat előtt, tehát még a hajóban - ismertette dr. Pap Ildikó Katalin.
Mivel egy régóta elzárt teret készültek felnyitni, biztonsági okokból légzsilipet építettek a kripták fölé, hogy az esetleg emberre és műtárgyakra veszélyes kórokozók ne kerüljenek a templom levegőjébe. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői speciális védőfelszerelésekkel és eszközökkel készültek a feladatra.
-Hoztunk magunkkal levegőmintavevő eszközöket és védőfelszereléseket, amelyekkel biztonságosan lemehetünk, és megállapíthatjuk, végezhető-e itt régészeti munka, illetve milyen óvintézkedések mellett. Jelenlétünknek ez a célja. Megpróbáljuk a sírkamra nyitásakor az első levegőmintát levenni - fogalmazott dr. Magyar Donát aerobiológus.
Előbb a templomtér levegőjéből vettek mintát, hogy legyen mihez viszonyítani, majd rést nyitottak a nagyobbik kriptán, ezen keresztül juttatták be a mintavételi eszközt. Nem sokkal később a kutatók is leereszkedtek a mélybe. Ekkor derült ki, hogy a beszivárgó talajvíz erősen roncsolta a koporsókat és a csontokat, amelyek a tér alján üledéket képeztek. A látottakat fotókkal dokumentálták, és néhány faragványt hoztak felszínre. A templom régészeti kutatása év végén fejeződik be.
