Vasárnapi gondolatok - Dr. Takács Gyula atya elmélkedése Évközi 2. vasárnapon
Évközi 2. vasárnap szentírási szakaszaihoz kapcsolódva Takács Gyula csörötneki plébános osztja meg gondolatait.
„Isten barátai vagyunk, ha Isten akaratába olvadtunk, és Isten művével, a kegyelemmel egyek vagyunk.
Isten barátai vagyunk, mert Istennel eggyé forrva annak a dicsőségnek a koronája lesz az osztályrészünk, amely dicsőség Isten örök szentsége.
Éppen ez a dicsőség a mi üdvösségünk állapota.
Az üdvösség szolgálata és az üdvösséghez való elérkezés így függ össze egymással.
A szolgám vagy, és több vagy, mint szolgám.
A szolgám vagy, és úgy vagy az üdvösség szolgája, hogy Isten akaratával olvadsz eggyé.
S amikor Isten üdvözítő akaratával eggyé forrottan élsz, már Isten barátja lettél,
és kiáradt rád Isten örök dicsősége, tiéd az üdvösség öröksége.”
Évközi 2. vasárnap
Iz 49,3.5-6
1 Kor 1,1-3
Jn 1,29-34
A szolgám vagy - így szól Isten a prófétához. És ezekkel a szavakkal szól hozzánk is.
Szolgái vagyunk Istennek. Szolgái, mégpedig egy egészen sajátságos értelemben is.
Abban az üdvözítő műben, amelyet egyedül Isten végez.
Abban az üdvözítő műben, amellyel Isten bennünket fölemel önmagához.
Ebben a műben helyet ad nekünk.
Isten üdvözít bennünket, egyedül Isten képes megtenni üdvösségünket.
Ki mehet föl az Égbe? Ki jelenhet meg az Isten színében?
Csak Isten ereje képes arra, hogy fölemelje az embert, fölemelje önmagához,
és beavassa örökkévaló, szent és végtelen életébe. Csak Isten teheti meg az üdvösségünket.
Isten azonban, aki megteremtett minket nálunk nélkül, üdvösségünket nem nélkülünk valósítja meg, hanem bevon bennünket üdvözítő művébe.
A szolgám vagy. Íme, ezek a szavak ilyen értelemben hangoznak hozzánk,
és ezért ezek a szavak azt jelentik, hogy munkáljuk üdvösségünket.
Üdvösségünket Isten műveli.
De Isten üdvözítő művében mi magunk is munkát kapunk Istentől.
Elküld bennünket Isten, mint a szőlőműveseket a szőlőjébe, önmagunk életéhez,
hogy ebben az életben, amelyet élünk, üdvösséges műveket tegyünk.
Olyan műveket tegyünk, amelyek megmaradnak az örök életre.
Olyan műveket tegyünk, amelyek magukban hordozzák az örökkévalóságot,
amely művek Isten szemében dicsőségesek.
A kegyelem működik bennünk, és a kegyelemmel átitatott cselekedetek fognak örökké megmaradni, tündökölni Isten szemében.
A kegyelemmel azonban együtt kell működnünk,
mint hű szolgák részt veszünk üdvösségünk művében.
Ezt jelentik ezek a szavak: a szolgám vagy.
De nem csupán önmagunk üdvözítésén fáradozunk, hanem, amint a próféta a nemzetek világosságává lesz, úgy mi is mások üdvösségének a szolgái is vagyunk.
Akikkel találkozunk, akikkel közösségben vagyunk,
akik látnak vagy hallanak bennünket, merítenek abból a forrásból,
amely forrás a mi életünk, a mi üdvösséges szolgálatunk.
És így világító fáklya a mi keresztény életünk mások keresztény élete számára,
buzdító, erősítő, bátorító és vigasztaló szolgálat.
Az ószövetségi olvasmány kezdőszavai: a szolgám vagy, ezt jelentik.
És Isten szolgái, az üdvözítés művesei úgy lehetünk,
ha Isten akaratával, üdvözítő szándékával egészen eggyé forrunk.
Úgy szolgálhatjuk Istent, ha az Ő akaratát öltjük magunkra.
Ezért hangzik a válaszos zsoltár refrénje így: Íme eljövök Uram, hogy teljesítsem akaratodat.
Ebben áll az Isten szolgálata, az üdvösség művében való részvétel,
a kegyelemmel való együttműködés.
Odalépünk Isten akarata elé, és Isten akarata lesz a mi akaratunk, Isten akarata lesz a mi ételünk, azt akarjuk, amit Isten akar velünk.
Isten az üdvösségünket akarja, teszi, műveli.
És mi is Isten bennünket és az egész világot üdvözítő akaratát akarjuk.
Az Isten akaratával való teljes eggyé olvadás az Isten-szolgálat alapja.
Az olvasmány ezekkel a szavakkal zárul: Kevés az, hogy szolgám légy.
Szolgám vagy, és mégis több vagy annál.
Mert aki Istennel azonosul, aki Isten akaratába beleolvad teljesen, és így szolgál egész szívvel, az már nem idegen többet, nem szolga csupán,
hanem beavatottan Isten szándékaiba Isten barátja lesz.
Ezért mondja Jézus, mondja nekünk: Barátaimnak hívlak benneteket.
Nem mondalak szolgáknak többet, mert a szolga nem tudja, mit tesz Ura.
Isten barátai vagyunk, ha Isten akaratába olvadtunk, és Isten művével, a kegyelemmel egyek vagyunk.
Isten barátai vagyunk, mert Istennel eggyé forrva annak a dicsőségnek a koronája lesz az osztályrészünk, amely dicsőség Isten örök szentsége.
Éppen ez a dicsőség a mi üdvösségünk állapota.
Az üdvösség szolgálata és az üdvösséghez való elérkezés így függ össze egymással.
A szolgám vagy, és több vagy, mint szolgám.
A szolgám vagy, és úgy vagy az üdvösség szolgája, hogy Isten akaratával olvadsz eggyé.
S amikor Isten üdvözítő akaratával eggyé forrottan élsz, már Isten barátja lettél,
és kiáradt rád Isten örök dicsősége, tiéd az üdvösség öröksége.
Ámen.
