Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

Istenről és a világról - Biblikum 2. rész - Dr. Székely János megyéspüspök előadása

biblikus-eloadas-11-of-122023. január 30-án Zalaegerszegen, január 31-én Szombathelyen tartott előadást Székely János megyéspüspök az Istenről és a világról sorozat keretében. A Szentírásról szóló előadásának 2. részét meghallgathatják egyházmegyénk youtube csatornáján, ide kattintva.

biblikus-eloadas-2-of-12Előadásában Püspök atya áttekintést adott a Szentírás keletkezéséről, arról a folyamatról, ami az általunk használt katolikus Biblia kialakulásához vezetett. Nem evidencia, hogy mely könyvek kerültek a Bibliába és melyek nem – mondta Székely János. Az Egyház választotta ki évszázadok alatt a könyveket. Az ószövetségi Isten népe a Szentlélek sugallatával, vezetésével felismerte, hogy melyek a Szentlélektől kapott könyvek. 

Székely János beszélt az ősi ószövetségi kánonról, a Septuagintáról. Ezt a kereszténység természetes módon átvette. Az utolsó 7 könyv később kikerült a zsidó kánonból, mert ezek sok olyan üzenetet tartalmaztak, amik a kereszténység számára kulcsfontosságú: pl. örök élet, halottak feltámadása, a szegények, betegek iránti szeretet, jócselekedetek.  

biblikus-eloadas-3-of-12Székely János beszélt a jamniai zsinatról, ahol – Kr.u. 90-ben – a zsidó rabbik elhatározták, hogy határt húznak a zsidók és keresztények közé. Pl. a zsidó templomba már nem mehettek be a keresztények. Ekkor döntötték el, hogy a kánont a bibliai könyvek jegyzékét, sorrendjét, mennyiségét is megváltoztatják. Az utolsó hét könyvet pl. néhány prófétát kihagyták, mert ezek lehetőséget adtak a keresztény prédikátoroknak, hogy Jézusról és pl. a feltámadásról beszéljenek. A sorrendjét is megváltoztatták a könyveknek. A legfontosabb így Mózes öt könyve lett. Ez alá rendelték a prófétákat, akik magyarázzák Mózes törvényét. A harmadik nagy egység pedig az egyéb írások – pl. zsoltárok-, lettek.

biblikus-eloadas-5-of-12Az előadásában szó esett még a Biblia nyelveiről. Az ószövetségi könyvek legnagyobb része héber nyelven írodott, de arám és görög nyelven is írodtak egyes könyvek. Székely János beszélt arról is, hogy az Ószövetség első kézzel fogható, teljes, ránkmaradt tekercse Kr.u. 1008-1009-ből származik, ez a Leningrádi kódex. Vajon hitelesen másolták az ószövetségi szövegeket az évszázadok alatt? – tette fel a kérdést a főpásztor, majd hozzátette: igen, mert a másoláskor csak kevés hibát véthettek a másolók, azokat javíthatták. Aki sok hibát vétett, annak munkáját megsemmisítették. A qumráni tekercsek segítették bizonyítani, hogy a másolók jól dolgoztak. 

Az előadás zárórészében a Teremtés könyvéről beszélt részletesen a főpásztor, külön beszélt a teremtésről, Káin és Ábel történetéről. Kiemelte: a teremtéstörténetben két különböző elbeszélést illesztettek egymáshoz. Nem akarták a szent szövegeket megváltoztatni, hanem ahogy voltak, egymás mellé tették őket. Székely János szerint a szent szerzők ezzel a lépéssel segítik az olvasókat abban, hogy rádöbbenjenek, hogy itt két tökéletlen elbeszélés van olyan titokról, amit egyetlen történettel sem tudunk teljesen elmondani. 

Káin és Ábel történetében is van logikai furcsaság. Ez egy jóval későbbi kort tételez fel, amikor az emberiség már benépesítette a földet. Ezt a későbbi történetét ide csatolták, mert mutatja, hogy hogyan terjedt a bűnbeesés után a bűn a világban. Ez a történet és ez a szerkesztés arra figyelmezteti az olvasót, hogy itt nem egy naív családtörténetről van szó, hanem arról, hogy mi a teremtés, mi az ember: test és lélek. 

Székely János beszélt a 7 napos hét jelentőségéről, a Biblia kezdő mondatáról, valamint a Teremtéstörténetben tízszer olvasható: Isten szólt igéről, és ennek kapcsolatáról a 10 parancsolattal. Kiemelte: a tízparancsolat, az erkölcs tanítása nem későbbi, kulturális melléktermék hanem 10 parancs igéje ugyanaz mint a termetés igéje. Az erkölcs objektív, bele van teremtve a világba. Az ember csak kiolvassa ezt a rendet a világból. Vagy ezt alázattal tiszteletben tartjuk és ennek megfelelően élünk, vagy elpusztulunk. 

 

A következő előadást február 27-28-án tartják. Merkli Ferenc atya erkölcstani kérdésekről beszél majd a hallgatóságnak.