Szent beszélgetés - Kisléghy Nagy Ádám festménye a karmelita kolostorban
Kisléghy Nagy Ádám festőművész Szent beszélgetés című festménye díszíti a Miniszterelnökség, az egykori karmelita kolostor épületét. A műről alkotója írt honlapunkra cikket.
A festmény címe Sacra Conversazione azaz Szent beszélgetés. Mit jelent ez? Olyan ikonográfiai ábrázolási típus, amely hagyományos formájában évszázadok óta megtalálható az európai festészetben.
Sacra conversazione (ol. 'szent beszélgetés'): →Mária ábrázolása a 14-16. századi itáliai művészetben, melyen Mária és a Gyermek szentek körében látható. - Már a 14. sz. képein szentek veszik körül a trónon ülő Madonnát (Simone Martini, Pisa, 1319; Giotto isk.), e képek azonban nem annyira beszélgetést, mint inkább imádó áhítattal teljes együttlétet ábrázolnak. (Katolikus lexikon)
Jelen festmény legfőbb újszerűsége abban áll, hogy a fent említett ábrázolási forma főalakja módosul: egy mennyei térben (ld. az ég felé nyitott kupola) a Madonna helyett a feltámadt Jézust ábrázolja, mégpedig oly módon, hogy Krisztus 15 üdvözült szent közé lép be. Hasonlóképpen jelenik meg közöttük, mint a feltámadás után a tanítványoknak. (Lk 24.36 vagy Jn 20.26) Ezen a festményen Mária közvetlenül Jézus mögött kap helyet, míg a 15 szent a lépcsőkön és a padozaton helyezkednek el.
A festményen ábrázolt jelenet párhuzamba állítható a Tábor-hegyi színeváltozással is, az ott jelenlévő apostolok szeme láttára Mózes és Illés jelenik meg a feltámadást előrevetítő Krisztus mellett, amint egymással beszélgetnek: ,,Olyan jó nekünk itt lennünk, építsünk három sátrat...” (Mk 9.5 ) Az itt ábrázolt jelenetnek is ez a három apostol a résztvevője: Péter, János és Jakab.
A kompozíció ugyan Szent Benedeket mint Európa védőszentjét helyezi középpontba, mégis Jézus Krisztus személye a leghangsúlyosabb. Szent Benedek nyitott könyvvel a kezében János Jelenések könyvének részletére mutat:
,,NÉZD, EZ AZ ISTEN HAJLÉKA AZ EMBEREK KÖZÖTT! VELÜK FOG LAKNI, ÉS ŐK AZ Ő NÉPE LESZNEK, ÉS MAGA AZ ISTEN LESZ VELÜK. LETÖRÖL SZEMÜKRŐL MINDEN KÖNNYET. NEM LESZ TÖBBÉ HALÁL, SEM GYÁSZ, SEM JAJGATÁS, SEM VESZŐDSÉG, MERT A RÉGI VILÁG ELMÚLT.” Jelenések könyve 21. 3-4.
A képen szereplő figurák között látunk evangéliumi alakokat, történelmi személyeket és művészeket. A beszélgető szentek átszellemült, szenvedélyes mozdulatokkal kapcsolódnak egymáshoz. Péter, János és Jakab veszi balról körbe Jézust, tőlük balra Assisi Szent Ferenc csuklyában, tőle balra lent Keresztelő Szent János, aki az Ó- és Újszövetséget köti össze, jobb kezében a fakereszten függő latin nyelvű felirattal: Ecce Agnus Dei, qui tollit peccatum mundi, azaz Íme az Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit, míg a bal kezével a tőle balra fekvő bárányra mutat.
Négy rendalapító szerepel a képen: Balról a harmadik Boldog Özséb, aki az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok alapítója, középen Szent Benedek a bencés rend alapítója, elöl lent Assisi Szent Ferenc a ferenceseké, jobboldalt lent pedig Keresztes Szent János, a Sarutlan Kármelita rend alapítója. Szerepel még két kármelita szerzetes, melyek közül Avilai Nagy Szent Teréz jobb oldalt áll, imára kulcsolt kézzel fölfelé tekint, valamint a háttérben jobbra kortársunk, Isten szolgája Marton Boldizsár, Marcell atya (1887- 1966) karmelita szerzetespap, akiknek boldoggá avatása folyamatban van.
Szerepel továbbá két magyar történelmi személy is, Árpádházi Szent István királyunk, aki a térdepelve a Szent Koronára mutat, valamint Árpádházi Szent Erzsébet. A keresztény európai művészet két meghatározó személye is a szentek között látható: Johann Sebastian Bach, aki ugyan nem kanonizált szent, de a protestáns világ szerint az ötödik evangélista, illetve jobboldalt a bejáratnál Beato Fra Angelico, a festők védőszentje. A tér angyalokkal egészül ki, ez arra szolgál, hogy jelezzék a jelenet természetfölötti helyszínét. Mert ami fent, az van lent, és ami lent, az van fönt.
