Filmjegyzetek - „Legyetek szeretettel!” 4-5. rész
Március 13-én vetítették Szombathelyen a „Legyetek szeretettel!” című filmsorozat 4-5. részét. Magyar Sándorné is ott ült a moziban a vetítésen. Gondolatait osztjuk meg olvasóinkkal.
A „Legyetek szeretettel!”című mozifilm 4. és 5. részének bemutatója előtt Császár István helynök úr mondott bevezetőt. Elmondta, milyen hármas kötődése van Brenner Jánoshoz: édesanyja hitoktatója volt János atya; ő maga a szeminárium előtt János atya plébániáján többször kisegítette a kántort; végül pedig Brenner János boldoggá avatási dokumentumainak előkészítésében aktív részt vállalt.
Édesanyjának egy kedves emlékét idézte fel. 1957 novemberében a 12 év körüli lányok a plébánia udvarán várták a hittan órát. Közben játszottak, énekelgettek. Szokása szerint velük énekelt János atya is. Az akkori dal első és utolsó versszaka így szól: „Repülve jött egy madárka,/szárnyaival integet./ Levelet hoz a nyakában /Anyámtól jött üzenet./ Repülj vissza kismadárka,/ Mondd anyámnak, csókolom./ Én már többé nem láthatom/ Nemsokára meghalok.” István atya édesanyja ott volt Farkasfán, mikor Kozma esperes úr misézett, s közölték vele, mi történt. Eszébe jutott, hogy Brenner János velük ezt énekelte: ”Nemsokára meghalok”. Ismerjük fel, próbáljuk átélni Brenner János jelmondatát: „Az Isten-szeretőknek minden a javukra válik.” – zárta bevezetőjét.
A filmsorozat legizgalmasabb részéhez érkezett, a gyilkosság előkészítését, a konspirációt, s a végrehajtást követhettük nyomon. A sötét alakok mozgása, arca, roppant kifejező. A feszült tekintetek, az izzadó, kivörösödött arcok, mint a prédára gyűlő vadállatok jelentek meg a képkockákon. A végrehajtás a sötét domboldalon, csak a fojtott hangok iszonytató sátánisága, a botok tompa puffanásai, a brutalitás, s végül a beálló néma csend – döbbenet a nézőtéren is. Az orvosszakértő mozdulatai, dokumentációja az asszisztensét is ájulásba vitte. Snitt, „folytatjuk” felirat.
A közönségtalálkozón Szép Renáta köszöntötte a megjelent egyházi személyeket, a beszélgetés résztvevőit: Szilágyi Andor forgatókönyv-írót és rendezőt, Soós Viktor Attila történészt, Jámbor Nándor főszereplőt. A jelenlévő színészeket, köztük a gyerekszereplőket kiszólította a vászon elé. Hatalmas taps közepette hajoltak meg a közönség előtt.
A moderátor kérésére a rendező beszélt a film létrejöttének körülményeiről, a felvételek titkairól. A történész utalt arra, hogy a filmkockák dokumentált történelmi eseményeket adtak vissza. A főszereplő talán az egyetlen nem keresztény a stábban. Nagyon élethűen alakította Brenner János atyát. A szerephez „szakmai” felkészítést kapott József atyától, Bodorkos Imre atyától, aki olyan hitelesnek látta oltár előtti szereplését, hogy egyszer kolléga úrnak szólította. Minden szereplő és munkatárs tevékenysége közben volt egy olyan csendes pillanat, ami egy életre nyomot hagyott lelkében. A 30 éves fiatal színész is érzi, élete során lesz még olyan állapota, mikor az alakított személyiség segíteni fogja, talán még Istenhez is elvezeti.
A rendező is tudott olyan kegyelmi pillanatot érzékelni, amiben János atya közvetlen segítsége is megnyilvánult.
A történész hangsúlyozta, a film forgatásához nagy bátorság kellett, hiszen csak akkor léphetnek vele a világ elé, ha a kor mocska, az önkényuralom számító, talpnyaló kiszolgálóinak minden tette dokumentálható vagy levéltári anyagban, vagy a 2000 körül készített visszaemlékezések hangfelvételeiben.
A közönség soraiból is volt hozzászóló, de mi azt sajnáltuk, hogy rohan az idő, itt kell hagyni ezt a sokkoló helyszínt. Nagyon várjuk a folytatást, ami talán nem csak a jövő hétfői bemutató részt jelenti, hanem az alkotókban még hiányérzet van, ezt ki akarják elégíteni új magyarázatokkal, s a közben feltárt új ismeretekkel is.
A jövő heti vetítés előtt megyéspüspök úr ad útravalót a tervek szerint.
Magyar Sándorné
