Gondolatok Nagycsütörtökre - Takács Gyula csörötneki plébános gondolatai
Nagycsütörtök napjára rendelt szentírási szakaszokkal kapcsolatban Takács Gyula csörötneki plébános osztja meg gondolatait.
Kiv 12,1-8. 11-14
1 Kor 11,23-26
Jn 13,1-15
Elérkezett az óra.
A Szeretet órája volt.
Jézus kezébe vette a kenyeret, és azt mondta: Ez én vagyok.
Azért vette kezébe a kenyeret, azért tette önmagává, hogy odaadja,
hogy nekünk adja magát, hogy táplálék legyen,
hogy itt maradjon velünk minden nap.
Kezébe vette a kelyhet, és azt mondta: Ez én vagyok. Vegyétek.
Azért vette kezébe a kelyhet, mert a szeretet órája volt ez, az ajándékozásé.
A szeretetében pedig egészen önmagát adta oda,
odaadta önmagát Jézus, aki Isten,
odaadta a Szeretetet, a végtelen Szeretet adta nekünk.
És íme itt van velünk.
Minden szentmisében Jézus szent kezébe veszi a kenyeret és a bort,
és isteni hatalmával szeretetét ajándékozza nekünk minden szentáldozásban.
Mert minden szentáldozás a Szeretet órája, a Szeretet kiáradása,
Isten jön hozzánk, és önmagát adja nekünk,
hogy ételünk legyen és életünk, örök élet.
Valóban örök életünk Ő, mert az Ő életét adja nekünk, a szeretetét.
Azért adja nekünk, hogy benne éljünk,
azért jön el hozzánk, és lakik a lelkünkben, hogy mi nála lakást kapjunk,
hogy Őbenne lakjunk mindörökké,
hogy Őbenne, az Ő életében legyen életünk,
az Ő élete legyen a mi örökrészünk.
Ennek az órája érkezett el, a Szeretet órája.
De ez az óra már az áldozat órája volt, mert a Szeretet odaadása a feláldozás.
Jézus tudta, hogy ez az óra, amely elérkezett, a halálának az órája.
Már ott van Ő annak az éjszakának a közepén,
amely éjszaka Őt a vérrel verítékezés magányába hívja,
amely éjszaka az Ő kezét összeköti, és elviszi, hogy megfeszítsék.
Jézus áldozat lett, a szeretet áldozata,
mert Ő odaadta önmagát, kifosztotta gazdagságát,
és amikor gazdag lévén odaadva önmagát nekünk, a szeretetét ajándékul adva,
amikor gazdagságát így szegénnyé tette, bizony nem szegényedett meg.
Ó milyen gazdagság!
Milyen gazdagságok fölött való kincs ez az odaadás, ez a szegénység,
a szeretet gazdagsága.
Hiszen a szeretet ebben áll, hogy odaadja önmagát, aki szeret,
odaadja, áldozatul adja magát.
Jézus példát is adott nekünk, hogy az Ő példája szerint
a mi életünk is a szeretet legyen, és az áldozat,
hogy a mi életünk az a szeretet legyen, amely önmagunk odaadása,
önmagunk feláldozása,
hogy ez legyen, ez a szegénység a mi gazdagságunk,
a mi igen-igen nagy örömünk.
Példát adott nekünk Jézus a szeretetre és az áldozatra.
Mert az az óra, amelyet most ünneplünk, a szeretet órája és az áldozat órája.
Jézus ezért vette kezébe a kenyeret, ezért tette önmagává a kenyeret,
amit kezébe vett, és a kelyhet.
Mert a szeretet odaadása ez az óra,
és ez az odaadás, Jézus önmaga feláldozása értünk.
Önmaga feláldozott szent testét adta nekünk,
szeretetében a szeretetét adta oda nekünk,
gazdag lévén ilyen szegénnyé tette önmagát értünk,
és mi ebben a szegénységben gazdagodtunk meg,
mert a mi örökségünk lett a szeretet kincse, a szeretet titka.
Ámen.
