Így láttam a Szentatyát ... élmények, beszámolók a pápalátogatásról
Egyházmegyénk hívei és papjai közül is többen részt vettek a Szentatya magyarországi útjának egyes programjain. Többen élményeiket is megosztották velünk. Ezekből válogatunk.
A celldömölki hívek tanúságtétele, akik részt vettem a Ferenc pápával való találkozó egyes eseményeim
Dr. Márton Katalin, háziorvos:
Felemelő érzést éltem át felnőtt gyermekeimmel a pápai szentmisén.
A Szentatya szavait mélyen magamba véstem. Arra kért bennünket, hogy nyissuk ki a kapukat és engedjük szívünkbe az élet Urát. Fogadjuk be az élet igéjét, amellyel vigasztal és gyógyít bennünket. Imádkozzunk a békéért, mert bölcsők kellenek és nem sírokkal teli jövő. Ne féljünk a jövőtől mert Isten velünk van, Krisztus a jövőnk.
Nagyon megható volt számomra, hogy Ferenc pápa minden magyart a pártfogó Szűzanyára bízott.
Wächterné Lakatos Ágnes, hitoktató:
Számomra a pápalátogatás az önmagunk meghaladása: amikor nem számít a fizikai fáradtság. Nem számít a sok órás várakozás. Nem számít, hogy hány méterről látom a szentatyát, egyáltalán látom-e vagy még a kivetítőn sem a mellékutcában. Az a lelki töltekezés, ami szélviharként söpri el az ember szívéből az oda nem való lerakódást. Egy nagy újrakezdés Krisztussal.
Karáth Péter, egyetemista:
Budapesten tanuló vasi egyetemistaként igyekeztem a pápalátogatás minél több programján részt venni, hiszen a két évvel ezelőtti Eucharisztikus Kongresszuson is életre szóló élményekkel gazdagodtam és szüleim máig nagy örömmel mesélik, hogy fiatalként mekkora boldogság volt Szombathelyen Szent II. János Pál pápával találkozni.
Pázmányos hallgatóként abban a kiváltságban részesülhettem, hogy vasárnap délután az egyetem előtt pár tucat társammal testközelből köszönthettük Ferenc pápát. Rendkívül megindító volt, mikor az érkező Szentatya megáldotta az egyik társunkat, majd megcsókolta a karjában lévő párhetes csecsemőjét. A pápát hatalmas ováció és taps köszöntötte, aki láthatóan nagyon örült a találkozásnak és igyekezett minél több fiatallal kezet fogni.
A szervezők továbbá lehetőséget biztosítottak plébániai ministránscsoportoknak, hogy külön
szektorban, az oltár közelében közösen ünnepeljük a legszentebb áldozatot. Különleges találkozás volt, hogy a celldömölki plébánia két fiataljának kísérőjeként az első sorból, - szinte karnyújtásnyira az elhaladó pápamobiltól - üdvözölhettük a Szentatyát, aki áldását adta ránk.
Élő egyházunkról való hatalmas erőt adó bizonyosság az a rengeteg „véletlenszerű” találkozás, amit a három nap alatt megtapasztalhattam. Hiszen lehetett szó ministrálásról, ifjúsági találkozóról vagy önkénteskedésről, lépten-nyomon több tucat, - az ország bármely szegletében élő – katolikus barátommal találkoztam, akiket mind összeköt a Jézus Krisztusban való szeretet.
Jagodich Milán, orvostanhallgató:
Felemelő érzés volt számomra részt venni a Szentatya Papp László Sportarénában történt látogatásán.
Beszédében igen közvetlenül és barátságosan szólt hozzánk, fiatalokhoz.
Külön hangsúlyt fektetett arra, hogy elmélyedve gondoljuk át, hogy mit szeretnénk elérni, mik a céljaink - és ezek elérésére bátran törekedjünk, hiszen ezen úton sosem kell egyedül menni, Isten elkísér minket.
Ezen gondolatát hangsúlyozandóan magyarul intézte hozzánk a következő mondatot: “Aki mer, az nyer!”
Az Egyházfővel töltött időn kívül is remek programokkal, előadásokkal vártak minket: nagyon szép koncerteket hallhattunk, illetve igen impozáns táncelőadást is láthattunk, végül a program egy szentségimádással lett teljes egész.
Maradandó élmény volt több, mint tízezer korombelivel énekelni, imádkozni és hallgatni a Szentatya szavait, tanácsait.
Pipics Tünde
Egyszerű földi halandóként vettem részt a pápai misén. Mit kaptam?MINDENT!!Nem tudom szavakkal kifejezni mert ezt Mindenkinek át kell élni! A Pápa egy csoda! Minden megmozdulásával azt éreztem , hogy szeretve vagyok, vagyunk! Minden várakozásomat felülmúlta. Tovább erősítette bennem a hitet! Nem vagyunk egyedül. Soha nem lehet magányos és boldogtalan az, aki hisz. Feltölt, betölt Mindent! Köszönök Mindent!
