Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

„Isten-kép” - Dr Janka Gábor görög katolikus pap, ikonfestő előadása a FESTÉK-en

festekMegint nagyon hangulatos és színvonalas előadásban volt része azoknak, akik elfogadták a Ferences Estékre szóló meghívást. A sorozat témája április 14-én az ikonfestés volt. A rejtelmekbe dr Janka Gábor görög katolikus pap, ikonfestő vezette be a hallgatókat.

Gábor atya Kazincbarcikáról jött hozzánk. Elmondta, hogyan lett az ikonfestés életének része. Papcsaládból származik. A görög katolikus papok nősülhetnek, édesapja, nagyapja is pap volt. Testvérei, sógorai mind papok, összesen 15-en szolgálnak ma a különböző egyházközségekben. 
Az ikon magyarul képmást jelent: „Imago Dei” – Isten képmása. Nagy náluk az ikon-tisztelet ma is. Kiskorában a gyertyacseppeket faragta le a régi fatáblákról. Nem tud ennek varázslatából ma sem kiszabadulni. Elmondta az ikonfestészet történelmi alakulását, bevezetett a technikája titkaiba.
A kivetített képeken keresztül magyarázta el a képek témáját, létrejöttük okát. A zsidó kultúrában nem volt képi ábrázolás. Mikor Krisztus testet öltött, azt már lehetett ábrázolni. Elvált a zsidó és keresztény kultúra, elkezdődött a bizánci területen a képi ábrázolás virágzása. A keleti kereszténység megőrizte az első ábrázolásokat, azok megalkotásának módját.

A színeknek óriási jelentősége van. A háttér mindig arany, az örökkévalóságotfestek2-magyarkurir-foto szimbolizálja. A Szent Sátor, a Frigyláda őrzőjének szövetborítása piros és kék volt. A keleti egyházban Szűz Mária lett az új Szent Sátor, benne vett lakást Krisztus, a gyermek, a Frigyláda. Mária ruhájának színe ezért kék és piros. Az ikon fára készül tojás-temperával. Elmagyarázta a kiválasztandó fa tulajdonságait, alapozását, a 10-16 enyves réteg elkészítését, majd a természetes festőanyagok előállítását. A 23 karátos aranyfüsttel készült háttér elképesztő módon világít. Olyan vakító, hogy egy gyertya fényétől már szinte megmozdulnak az alakok – mondta. Az alakok szemgolyójának festési technikája elvarázsolja a nézőt, követi a tekintet, nyugtalanít, máskor relaxál. Az események közepébe kerül a néző, lelki folyamat indul, s a keleti képek célja éppen ez. Varázsa beszippantja az embert, a harmónián keresztül megérzi Istent.


A keleti ikonoknál nincs szabadság. Vannak színek, formák, struktúrák.
Évszázadfok óta ugyanúgy ábrázolnak mindent. Aki ikont fest, szabálykönyvet kell követni. Imaélet társul hozzá. Ő is imádkozik munka előtt, egyházi zenét hallgat, ereklyék vannak festőállványa mellett. Ima és böjt – ez a kettő van fegyvertárukban. Megosztotta velünk az ő imáját, elmélkedett a szabadság, a művészet, a másolás fogalmáról. Ebben a témakörben végül az alkotás örömét ecsetelte: „Egy szent cselekedettel lettem gazdagabb”.
Következett az ikonosztáz magyarázata: a keleti liturgiában a hajót választja el a szentélytől. Kivetített képein keresztül elmagyarázta az ikonosztazion rendjét, a római katolikusoknál ismert Veronika-kendőt párhuzamba állította a náluk ismert „nem kézzel festett Krisztus arcmás”-sal, fordításukban a „valóságos képmás”-sal.


Röviden beszélt a csodatévő ikonokról, kiemelve a máriapócsi „Könnyező Madonna” csodáit. Több szemtanúval találkozott, az imameghallgatásokat is figyelemmel kíséri. Isten a csodát nem világhíres alkotásokon műveli. Mi vagyunk Krisztus élő ikonjai, az ikon a közvetítő közeg, érzékszerveinken keresztül jut el hozzánk az örök szeretet.
Nagyon sok újdonságot hallottunk, tanultunk, az előadó nagyon nehezen tudta abbahagyni a vele történt eseményeket, érezhető elhivatottsága, tanító szándéka. Hatására értőbb szemmel tekintünk az ikonokra a későbbiekben.
Miután válaszolt a hallgatók kérdéseire, Rafael testvér megköszönte az előadást, mi meg egy ideig nézegettük még a projektoron kivetített alkotásokat.

 

Szöveg: Magyar Sándorné

Fotók: Magyar Kurir, Ferences plébánia – Rafael testvér