A szombathelyi felsőoktatási intézények hallgatóiról szóló kötetet mutattak be Szombathelyen
Város- és egyháztörténeti jelentőségű az a kötet amelyet május 8-án, hétfőn mutattak be Szombathelyen, az Eölbey-házban. Szögi László történész, levéltáros, a budapesti Egyetemi Könyvtár korábbi főigazgatója több mint 30 éve kutatja a magyar értelmiség kialakulását, megvizsgálva és adatokat gyűjtve a felsőoktatási intézményekben tanulókról. Szombathelyen a líceum és a szeminárium diákjairól fellelhető forrásanyagokat dolgozta fel kollégájával.
Dr. Székely János megyéspüspök köszöntötte a megjelenteket. Beszédében Szily Jánost, az egyházmegye első püspökét állította példaként, aki kinevezése után jelentős fejlesztésekbe kezdett Szombathelyen. Azt látjuk ebből, hogy a kereszténység mindig is kultúra megtermékenyítő, történelmet formáló erő volt. Az európai kultúra leginkább a kereszténységnek szellemi, erkölcsi, lelki kincséből született, majd amikor az ókori keresztény kultúra válságba került, akkor a bencés szerzetesekkel az élen kolostorokban mentették át az ókori tudást és a kereszténységet, mondta a megyéspüspök, majd hozzátette: napjainkban is válságban van a nyugati világ. Ezért fontos olyan erődítményeket építeni, ahol a kultúra és az értékek átmenthetők, megőrizhetők. Székely János hangsúlyozta: bár Szily János már 1780-ban felépíttette a szemináriumot, mégsem indulhatott el itt az oktatás, mert II. József generális szemináriumok működtetését rendelte el és az egyházmegye kispapjainak Pozsonyban kellett tanulniuk. Csak 1790-ben kezdődhetett meg a szemináriumban az oktatás. És néhány évvel később megnyílt a líceum is, ami egy kétéves bölcsészeti képzés volt, ahol világiak is tanulhattak. Országos szinten csak az egri és a szegedi líceum népesebb a korban mint a szombathelyi, idézte a könyv adatait a megyéspüspök. Olyan tanárok oktattak mint pl. Kulcsár István bencés szerzetes, aki Mikes Kelemen leveleit kiadta, Kresznerics Ferenc nyelvész vagy, Bitnitz Lajos, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Székely János idézte Széchenyi István gondolatait: Egy nemzet igazi gazdagsága a kiművelt emberfők sokasága. Szombathelynek ezekben az évtizedekben virágzó felsőoktatása volt és erre manapság is szükség volna. Olyan pedagógusokra, orvoskra, jogászokra, közgazdászokra akik az evangélium értékeit, az emberi élet értékeit ismerik. Akik nem csak technikai tudást kapnak, hanem az emberi élet értelméről, okáról, céljáról is beszélgetnek velük. Szükség lenne Szombathelyen ma is megerősíteni, megújítani a felsőoktatást, és remélem ebben az Egyháznak, akár az egyházmegyének is szerepe lehet, mondta Székely János.
Szögi László a martinus.hu-nak adott interjújában kiemelte: a magyar értelmiség kialakulását szerette volna már több mint 3 évtizeddel ezelőtt megvizsgálni az eredeti források alapján.
Ehhez azt kellett megtudnia, hogy kik jártak külföldön egyetemre, majd később, hogy hazánkban kik jártak valamilyen felsőoktatási intézménybe. Előbb Európa nagy egyetemein kutattak a magyar hallgatók után. Ennek eredményeként közel 101 ezer külföldön tanult magyar beiratkozását ismerik a középkori kezdetektől 1918-ig. Ezt követte a viszonylag későn kialakuló magyar felsőoktatás intézmények forrásainak feltárása. Az itt összegyűjtött információkból elektronikus adatbázist építettek ami egy egységes szerkezetben tartalmazza mindazt az adatot, amit a tanulmányokról és a személyi adatokról tudnak. És ezek elkezdték az elmúlt években könyvekben kiadni. A szombathelyi felsőoktatási intézményekkel - líceum és szeminárium - együtt, már 27 kötet jelent meg a különböző magyarországi jogakadémiák, líceumok, teológiák hallgatóiról. A terv az, hogy jövőre, a vizsgált időszak kezdetétől egészen 1850-ig, a külföldön és hazánkban beiratkozott hallgatókról feltárt információkat interneten is elérhetővé teszik a kutatók számára. Ez nagy segítséget jelent a történészek számára és lehetővé teszi akár nemzetközi összehasonlítások elvégzését is.
Megtalálhatók a kötetben a diákok nevei mellett pl. születési évük, helyük is, ahogy szüleikről az anyakönyvekben leírt információk, és találunk kimutatást arról is, hogy milyen társadalmi helyzetű emberek tanultak Szombathelyen, mely településekről.
A szombathelyi felsőoktatási intézmények hallgatóiról szóló kiadványt dr. Sasfi Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára nyugalmazott főlevéltárosa mutatta be a megjelenteknek.
A szombathelyi vonatkozású könyv mellett egy korszakos mongráfiát is bemutattak az Eölbey-házban, ami a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákokról szól. Szögi László kutatásai nyomán már több kötet is megjelent a különböző külföldi egyetemek magyar hallgatóiról. Ennek összegzése a bemutatott monográfia.
Dr. Pál Ferenc levéltáros, MNL Vas Vármegyei Levéltára munkatársa személyes emlékeket is felidézett a kiadvány ismertetésekor, majd a kötetből néhány Vas vármegyei, szombathelyi vonatkozású adatot ismertetett. Pl. hogy bizonyos időszakokban Szombathelyről többen tanultak európai egyetemeken mint pl. a szabad királyi városi ranggal rendelkező Kőszegről. Érdekes tény továbbá, hogy 1100 és 1525 között, a történelmi Magyarország vármegyéit vizsgálva Vas vármegye a kilencedik a legtöbb diákot küldő megyék rangsorában.
