Gondolatok Húsvét 6. vasárnapján - Dr. Takács Gyula atya elmélkedése
„Jézus Lelke bennünk lakik, bennünk él, velünk, a mi életünkkel együtt.
És Ő a mi feltámadásunk, Ő támasztja fel a tetteinket, mert Ő felemeli imáinkat az Égig, és Ő felviszi az Isten elé tetteinket.
Jézus maga is velünk marad, itt van minden nap.
Ő, aki fölment a mennybe, mégis visszajön hozzánk, visszajön, és szüntelenül itt van velünk.
Íme tehát, lehetséges az élet feltámadása. Lehetséges az életünk húsvétja.
Lehetséges, hogy felragyogjon és ragyogjon mindennapi apró tetteinkben az a Fény, amely Fény a Szeretet ragyogása, amely Ragyogás legyőzte a halált, az a Fény, amely az Élet, az Örök Élet.
Ezért mondja Krisztus: Aki szeret engem, az élni fog, ahogyan én élek.
Aki szeret engem, az látni fog engem, mert a Szeretet maga Jézus arca, a Szeretet élete Jézus élete.
És ez az élet a miénk, ez az élet a mi mindennapjaink, és ezek a mindennapok a mi húsvétunk örömünnepe, a véget nem érő, a szüntelen húsvét ünneplése.”
Urunk feltámadásának örömnapjait ünnepeljük. A húsvéti idő a feltámadás ünneplése.
Úgy ünnepeljük Urunk feltámadásának örömét, hogy visszaemlékezünk arra a hajnalra, amely hajnalon Krisztus, mint győző, mint a halál felett győztes Úr kilépett a sírból.
Emlékezünk és örvendezünk - ez a húsvét ünneplése.
A mai vasárnap könyörgésében mégis azért imádkozunk, hogy ne csupán visszaemlékezzünk, ne csupán emlékezéssel ünnepeljük Urunk feltámadását, hanem váltsuk is valóra életünkben a tetteinkkel.
Az Úr feltámadásának örömét, húsvét hajnalának dicsőségét nem elég az emlékezéssel őrizni, és az emlékezéssel örülni.
Az életünkben újra fel akar támadni Krisztus, a tetteinkben ismét ragyogni akar húsvét Hajnala.
És ha felragyog tetteinkben a húsvéti hajnal, ha életünkben valóra válik Krisztus feltámadása újra és újra, akkor méltán ünnepeljük Urunk feltámadását.
De hogyan tehetjük meg mi ezt? Hogyan lehetünk mi, törékeny emberek a hatalmas, az erős, a győztes, a halált legyőző Krisztus húsvéti ragyogásának edénye?
Hogyan hordozhatjuk mi Krisztus feltámadott erejét gyenge életünkben?
Jézus maga tanít bennünket a mai vasárnap evangéliumában, hogyan tegyük ezt.
Ha szerettek engem, tartsátok meg parancsaimat.
Mindössze ebben áll Jézus feltámadásának megünneplése.
Szeretni kell Őt, és Ő a Szeretet, a szeretet az Ő parancsa, tartsuk meg tehát.
És ha a szeretet parancsát megtartottuk, bennünk él romolhatatlanul, valóban diadalmasan és győztesen, valóban feltámadottan az Úr, az Úr, aki a Szeretet.
Jézus parancsa ez: Szeressétek egymást!
Ahogyan én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.
Ha szerettek engem - mondja Krisztus - megtartjátok parancsaimat.
Ha szerettek engem, szeretitek egymást.
És ha egymást szeretitek? Aki pedig engem szeret? Azt Atyám is szeretni fogja.
Én is szeretni fogom, és megmutatom neki magamat.
Mi mást jelentenek a szavak: megmutatom neki magamat, mint megjelenik a feltámadott Krisztus az életünkben.
Ahogyan megmutatta magát Mária Magdolnának, ahogyan belépett a tanítványok termébe, és megmutatta nekik önmagát.
Megmutatta Tamásnak kezét, megmutatta a sebeket.
Ahogyan megmutatta magát az emmauszi tanítványoknak, akik felismerték Őt a kenyértörésben, úgy megmutatja magát nekünk is Krisztus.
Mikor mutatja meg? A szereteteinkben.
Minden mindennapos jótettben, a legkisebb szelídségben és békében, minden irgalomban és áldozatkészségben felragyog a húsvéti hajnal törhetetlen fénye.
A feltámadt Krisztus belép az életünkbe.
A feltámadt Krisztus feltámad a tetteinkben.
Ezért imádkozunk a mai vasárnapon: Ne csupán emlékezéssel idézzük fel, hanem váltsuk valóra tetteinkkel az életünkben Urunk föltámadásának örömnapját.
De ismét megkérdezhetjük: Hogyan teheti meg ezt a törékeny ember?
Hogyan lehet képes arra a szeretetre, amely szeretet a végtelen, a tiszta, a tökéletes Szeretet edénye lehet?
Jézus tudja a mi gyengeségeinket, ismeri elesteinket, és ezért vigasztal bennünket, amint vigasztalta apostolait: Nem hagylak árván titeket.
Vigasztalót küldök hozzátok, az Igazság Lelkét, és Ő veletek marad, Ő bennetek lakik.
Jézus Lelke Jézus feltámadásának Lelke, hiszen a Lélek szerint kelt életre.
És a Lélek szerint éljük mi is, tehetjük meg minden tettünket, minden jócselekedetünket.
Jézus Lelke bennünk lakik, és Ő a mi Erőnk, Ő a mi Vigasztalásunk, Ő a mi Bátorításunk.
Jézus Lelke együtt imádkozik velünk, amikor imádkozunk.
És ha nem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkozni, a Szentlélek, aki bennünk lakik, kimondhatatlan sóhajtásokkal könyörög.
És az Ő könyörgése feljut az egekig, az Ő könyörgésével a mi botladozó imánk.
Ha nem tudjuk, hogyan kell jót cselekedni, ha nem tudunk eléggé a szeretet tetteiben hűségesek, állhatatosak lenni, tudnunk kell: Jézus Lelke teszi a jót a mi életünkkel, Jézus Lelke cselekszik a mi cselekedeteinkkel.
És Ő többet tesz, mint amire mi képesek vagyunk.
Jézus Lelke bennünk lakik, bennünk él, velünk, a mi életünkkel együtt.
És Ő a mi feltámadásunk, Ő támasztja fel a tetteinket, mert Ő felemeli imáinkat az Égig, és Ő felviszi az Isten elé tetteinket.
Jézus maga is velünk marad, itt van minden nap.
Ő, aki fölment a mennybe, mégis visszajön hozzánk, visszajön, és szüntelenül itt van velünk.
Íme tehát, lehetséges az élet feltámadása. Lehetséges az életünk húsvétja.
Lehetséges, hogy felragyogjon és ragyogjon mindennapi apró tetteinkben az a Fény, amely Fény a Szeretet ragyogása, amely Ragyogás legyőzte a halált, az a Fény, amely az Élet, az Örök Élet.
Ezért mondja Krisztus: Aki szeret engem, az élni fog, ahogyan én élek.
Aki szeret engem, az látni fog engem, mert a Szeretet maga Jézus arca, a Szeretet élete Jézus élete.
És ez az élet a miénk, ez az élet a mi mindennapjaink, és ezek a mindennapok a mi húsvétunk örömünnepe, a véget nem érő, a szüntelen húsvét ünneplése.
Ámen.
2023. május 14. Takács Gyula plébános atya
