Így láttam a pápát én - Családi Anita gondolatai
Ferenc pápa látogatása kapcsán megkértük olvasóinkat, hogy osszák meg velünk élményeiket egy-egy program kapcsán, amelyen részt vettek. Családi Anita írását olvashatják.
Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek
Jn 20.29
Ferenc pápa látogatása kapcsán jutott eszembe a címben szereplő evangéliumi idézet.
Szombathelyi zarándokbuszunkkal indultunk hajnali 4 órakor a Szentkirályi Plébániáról Budapestre, a Kossuth téri szentmisére. Örömmel töltött el bennünket, hogy megtelt a busz zarándokokkal Kőszegről, Szombathelyről, Jákról is csatlakoztak hozzánk.
Lelki vezetőnk, Ipacs Bence atya a korai órák ellenére is tartotta bennünk a lelket, csodás napfelkeltében közeledtünk. Kellemesen telt az utunk, a szokásos megállásokkal, tempósan haladtunk, terveink szerint fél 8-kor Budapestre értünk. A forgalomirányítás, parkoltatás zökkenőmentesen történt.
Sajnálattal vettük azonban tudomásul, hogy a Kossuth teret lezárták, megtelt, a környékbeli utcákról követhetjük a szentmisét.
Drukkoltunk Bence atyának, hogy idejében a térre érjen és jusson neki erre a csodálatos alkalomra készült miseruhából is.
Zarándokcsoportunk nagy része a Szabadság téren vert tanyát, tökéletes rálátással a Kossuth térre két hatalmas kivetítő előtt.
Aztán egyre csak jöttek az emberek: szép lassan megteltek a környékbeli utcák, megtelt a tér. Mi mindnyájan, az ország különböző részéből, egymás mellett, türelemmel békésen, várakozó szívvel. Idősebbek kempingszékben, fiatalok a kabátjaikon, földön ülve, ölelkezve, babakocsisok, takarókon pihengető babák, minden korosztály.
És mindenki mosolygott, mindenki türelemmel viseltetett a másik iránt. Áhitattal néztük a pápamobil körútját, egy emberként sóhajtottunk fel, amikor egy-egy kisgyermeket a kezébe adtak.
A szentmise mindnyájunkat magával ragadott. Csodálatos lelki táplálékot kaptunk, feltöltődtünk...
Hittel, reménnyel, szeretettel, boldogsággal. Nem kerülhettünk fizikális közelségbe Ferenc Pápával, de ott voltunk a helyszínen, összekapcsolódott a lelkünk.
Sokan mondják, inkább a tv-ben nézik, mert ott sokkal több mindent látnak. Elhiszem nekik. De az érzést, amely a közelben lévő Szentatya tudatával tölt el bennünket, a többi ember közelségét, lüktetését, élményét nem kaphatják meg digitálisan.
Boldogok voltunk, boldogok, mert bár nem láthattuk élőben, de mégis hiszünk. Hisszük, hogy üzenete, embersége, életkedve, reménye, szeretete megérintett bennünket, mindnyájunkat, akik részesültünk áldásában.
Áldd meg Isten Szentatyánkat!
Két társunk bejutott a Kossuth térre, egyiküknek sikerült egy közeli videót is készítenie, amikor épp mellette emeltek egy babát Ferenc Pápa karjába. Kellemes társasággá alakította a közös élmény zarándokcsoportunkat, elhatároztuk, hogy szervezünk még zarándokutat.
Töltsön el és kísérjen bennünket az az érzés, amelyet ott és akkor átéltünk, magunkkal hoztuk.
Higgyék el, még most is örömteli mosollyal írom ezeket a sorokat, békesség tölt el még az emlékezés gondolatára is.
