Így láttam a pápát én - Fábián András papnövendék gondolatai
Ferenc pápa látogatása kapcsán megkértük olvasóinkat, hogy osszák meg velünk élményeiket egy-egy program kapcsán, amelyen részt vettek. Fábián András papnövendék gondolatait olvashatják.
Jóságos nagypapa
Bizonyára már mindenki tudja, hogy április 28-30. között hazánkba látogatott Ferenc pápa. Nagy öröm volt ez számomra is.
A találkozó előtt imádkoztunk, hogy ez az alkalom kegyelem és erő forrása legyen az egész magyar nép számára. Biztos vagyok abban, hogy Ferenc pápa, elhozta mindannyiuknak a hit erényét, a béke jelét és a szeretet melegségét.
Két alkalmat szeretnék kiemelni, amikor személyesen is találkozhattam Krisztus helytartójával. Az első a Szent István bazilikában volt. Ferenc pápa érkezése előtt egy bő órát imával töltöttük, majd püspökök, papok, szerzetesek és mi papnövendékek találkozhattunk a Szentatyával. Felemelő volt az esemény részesének lenni. Olyan érzés töltött el, amilyen a tanítványokat tölthette el pünkösd napján, amikor összegyűltek. Egy mozzanatot szeretnék kiemelni ebből a találkozóból. A Szentatya állva nyilvánított köszönetet, amikor Brenner József atya tanúságtétele elhangzott. Ebben a köszönetben élővé váltak a szavai, mellyel arra tanított minket, hogy mindannyiunknak szükségünk van irgalmas tekintetre és együtt érző szívre.
A pápalátogatás csúcspontja nekem a vasárnapi Kossuth téri szentmise volt. Az asszisztencia tagja lehettem. A szentmise előtt, mi papnövendékek kezet foghattunk Ferenc pápával. Számomra olyan volt Ő, mint egy jóságos nagypapa, aki abban a pillanatban teljesen rám figyelt. Olyan volt mintha megszűnt volna körülötte a világ és csak rám koncentrált volna. Ez a pillanat egy életre szóló élmény volt. A kézfogásán keresztül megerősödtem hivatásomban; éreztem, hogy van miért küzdeni. Tapasztalatom az volt, hogy szavai és tettei nem térnek el egymástól.
Krisztus a jövőnk. A Szentatya magyarországi látogatása megmutatta az irányt, hogy merre menjek. Megmutatta azt, hogy ki legyen a példaképem. Krisztus, aki hisz bennem. Jézus ki tudja hozni belőlem a legjobbat, csak bátran rá kell bíznom az életemet.
Fábián András
III. éves papnövendék
