Te vagy, Uram, én reményem…

A kőszegi plébániaház szentelése után 1 évvel örömmel gyűltek össze a plébániához tartozó kőszegfalvi hívek templomuk felszentelésére.

Július 30-án adtak hálát, azért a közel egy éves munkáért, amelyre 2022 őszén a következő imádsággal kérte dr. Perger Gyula plébános Isten áldását:

„Most, amikor templomunk felújításába kezdünk, bizalommal fordulunk Atyánkhoz, hogy kezdésünket áldja meg, és teljesítse szívünk óhaját, áldja meg kezünk munkáját, áldása kísérjen minket, hogy minden munkánk Vele kezdődjön, és Általa végződjön.”

Tavaly ősszel néhány hónap alatt megújult a teljes tetőszerkezet, mivel a régi elkorhadt, több helyen beázás történt és a beszakadás veszélye fenyegetett. A munkát Rácz Róbert és munkatársai végezték szeptembertől novemberig. Az ehhez szükséges anyagi forrást a Magyar Kormány biztosította, amelyért Ágh Péter államtitkáron keresztül dr. Perger Gyula köszönetét fejezte ki dr. Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. A képviselőtestület bátran helyezte ezt a munkát Cseh Gyula és fia, Cseh Gergő kezébe, akik a plébánossal mindvégig teljes egyetértésben határidőre elvégezték a munkát. Megtörtént a templom körüli vízelvezetés és a templom külső színezése is. A templombelső új aljazatot kapott szigeteléssel, a belső oldalfalakat szintén szigetelték. Új lépcsőt építettek a kórusra, mivel a korábbi teljesen elkorhadt. Új villanyhálózat és hangosító berendezés is került a templomba, valamint új padlóburkolat is díszíti a templomot. A vizesedés következtében korhadásnak indult templomi padok is felújításra kerültek. Új kórusajtó is készült. A sekrestye is teljesen megújult, ahová új sekrestye bútorzat került. A templombelsőben, amely korábban teljesen egyszínű volt, egy neobarokk díszítő festést álmodott meg Gyula atya, amelyet Tarr György festőrestaurátor művésszel közösen terveztek. A felsorolt munkákat a Püspöki Hivatal, a Kőszegi Önkormányzat valamint a helyi hívek adományából valósították meg. Gyula atya végül a következő mondatokkal zárta a beszédét:

„Végül, de nem utolsósorban köszönöm az egész közösség nevében Brenner József nagyprépost, helynők úrnak, akihez 20 éve igaz atyai barátság köt, hogy kőszegi szolgálatom alatt is mellettem volt, ahogy 10 éven keresztül Toronyban is, s mostantól a Székesegyházba is bizton számíthatok rá. Köszönöm ezt a barátságot, nagyon sokat jelent nekem. Köszönöm, hogy felszentelte a templomot.

„Addig él a nemzet, amíg épül a templom!” Az Antoni Gauditól származó idézet alapján állíthatom, hogy reményteljes ha egy közösség a köztünk élő Isten házának a szépségét is szem előtt tartja, mert minden közösség - legyen az falu vagy város- központja és szíve a templom és annak környezete, hogy az milyen képet mutat, tanúskodik a benne élőkről is.

Köszönöm azoknak akik ezt a szándékomat megértették és különösen is mellettem álltak az eltelt időszakban. Isten fizesse vissza bőségesen áldásaival mindenki jó szándékát, akik azonosulni tudtak a belső és külsőfelújítás gondolatával. Addig él a nemzet, amíg épül a templom! Elsősorban a lelkek temploma, de az Isten dicsőségére emelt kőtemplom is!

Emberé a munka, Istené az áldás, és amit emberi erőnkből megtehettünk, azért Istennek legyen hála, neki legyen köszönet, és neki legyen dicsőség. Az Ő áldása kísérje továbbra is közösségünket, hogy a külsőleg és belsőleg felújított templom az egyházközség folyamatos belső megújulását szolgálja, segítse és erősítse. Ebben legyen közbenjárónk mindannyiunk égi édesanyja, Mária.

Az újmisémre választott jelmondat sokszor adott erőt ezen felújítás során is, ezért most személy szerint újra ezzel mondok köszönetet a Gondviselő Istennek:

„Te vagy Uram, én reményem, ne hagyj, soha szégyent érnem!”

Köszönöm Uram, hogy 22 éves papságom során soha nem hagytál cserben, mégha meg is próbáltál, köszönöm, hogy a görbe vonalakon is tudtál egyenesen írni. Köszönöm a családomat, ahonnan a munka szeretetét tiszteletét magammal hozhattam. Köszönöm Neked, azokat a híveket is, akik valóban segítő jószándékkal álltak mellettem a 22 év alatt.

Áldd meg ezt a közösséget is, amelyet két éven keresztül rám bíztál. Áldj meg engem is, aki most nehezen látom a jövő felé vezető utat, nehezen látom gondviselő szándékodat!”