Gondolatok Urunk Színeváltozásának ünnepére - Dr. Takács Gyula atya elmélkedése
„Építsünk tehát három sátrat!
Építsük Jézus sátorát, építsük a szívet, a szeretetet.
És építsük Mózes sátorát: Mindent a minta szerint csinálj!
Építsétek tetteiteket, az utat, az életeteket, a földet éggé, szentté tegyétek!
És építsétek Illés sátorát: építsétek a halált!
Mint tüzes láng, az Istent nézzétek, az emésztő Tüzet!
Önmagához hív tégedet, és önmagába ölel.
S ha e három sátrat építettétek, akkor Szent Péter apostol szavával kiáltsátok túlcsorduló szívvel: Milyen jó nekünk itt lennünk!
Milyen jó nekünk Téged szeretnünk Szeretet!
Milyen jó nekünk a Te kenyeredet ennünk, és kenyeret adnunk Teneked!
És milyen jó nekünk, ó Szent Isten a Te szentségedet tennünk!
Ó, milyen jó minden szent cselekedet!
Ó, milyen öröm ez!
És milyen jó nekünk a Te öledbe hullanunk Örök Élet, Tebenned egészen elvesznünk emésztő Szeretet.”
Készítsünk három sátrat.
Péter apostol látja a színében elváltozott Urat, szemléli a Dicsőséget.
És jó ebben a Színben lenni, ott állni az Úr előtt, az Úr dicsőségét szemlélni.
Készítsünk tehát három sátrat. Péter apostol nem is tudta mit mond.
Vajon milyen három sátor ez? Vajon miért három sátor? Neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.
Jézus felvitte őket, a kiválasztottakat a magas hegyre, és odaállította őket szentsége színébe, hogy lássák Őt, hogy szemléljék a Dicsőséget.
Bennünket is, mi is kiválasztottai vagyunk Istennek, Jézus tanítványai.
Bennünket is Ő vezet.
És ha az Ő nyomdokában járunk, nemde mi is az Úr szent hegyére megyünk fel, nemde mi is ott állunk a Dicsőség trónja előtt, és nemde a mi hitünknek is megnyílik az ég, és látjuk szemeinkkel az Életet, az Örökkévalóságot, szemléljük a Szeretetet.
Ó milyen boldogság ez, ó milyen öröm a mi üdvösségünk: látni Istent, ott állni az Ő színében és Őt dicsérni! Jó nekünk is itt lennünk.
És akkor ne készítsünk mi sátrat?
Ne készítsünk mi is három sátrat?
Ne készítsünk mi is sátrat Jézusnak?
És ne készítsük el Mózes sátorát is?
És ne készítsünk sátort Illésnek?
De tudjuk, hogy mit beszélünk? Tudjuk, mi ez a sátor, mi ez a három?
Hát tudjuk meg, hát elmélkedjünk e három sátor felett, hogy megismerjük, és megértsük, és hogy készítsük, hogy tudjuk, hogy mit készítünk el, hogy mit kell készítenünk.
Készítsünk sátrat Jézusnak! És milyen ez a sátor?
Jézus sátora, felirata ez: a szeretet.
Jézus sátora a szíved, a szíved szeretete, a szeretet, amivel ételt adsz, ételt, kenyeret, szeretetet a Szeretetnek, hiszen Jézus a te Istened, a Szeretet Ő, a tiszta Szeretet.
És Ő szeretett téged, a végtelen Szeretet, és úgy szeretett, hogy eljött hozzád, hogy itt áll a szíved ajtajában. Úgy szeretett, hogy veled van, hogy veled van mindvégig, hogy minden nap.
Úgy szeretett téged, hogy ismeri minden lépésedet, számon tartja minden elestedet, és tudja minden fölkeltedet.
Úgy szeretett téged a te Istened, hogy megkeresett és ölébe vett.
Úgy szeretett téged, hogy örült neked, és örömében idehívta az egeket: örüljetek velem, mert meglett, akit én szeretek.
Íme, nézzétek egek, íme én, és íme az én szeretett testvérem: Te vagy ez.
És ha így szeretett téged a Szeretet, ha itt van, ha zörget szíved ajtaján minden éjszakán,
ha veled van minden utadon, ha szüntelenül beszél hozzád, ha vezet téged, ha meggyógyítja a Szeretet minden sebedet és letörli minden könnyedet, akkor ne szeresd Őt? Akkor ne szeresd a Szeretetet? Akkor ne legyen övé az egész szíved?
De igen.
Építsetek sátrat Jézusnak, szeressétek a Szeretetet, nyissátok ki a szíveteket, ott áll szívetek ajtajában és zörget, zörget az éjszakán, és te fölkelsz, és kenyeret adsz a jóbarátnak. Eljött hozzád.
És aki - mondja Ő - aki szeret engemet, ahhoz mi bemegyünk, és ővele étkezünk, ő meg mivelünk.
Szeressétek Jézust! - ilyen egyszerű ez, ilyen egyszerű ez a sátor.
Olyan egyszerű, amilyen egyszerű a szív: csak szeretni kell, csak szüntelen szeretni Őt, csak átölelni az Ő lábát, csak könnyeiddel mosni meg, csak hajaddal törölgetni, csak kenettel illatosítani, csak az egész szívvel és minden erővel, az egész értelemmel, csak szeretni a Szeretetet, a Végtelent, aki mindvégig szeretett tégedet.
Íme az első sátor, Jézus sátora - készítsük el!
S miközben készítjük ezt a sátort, miközben egész szívvel és minden erővel, miközben minden értelemmel és tiszta szívvel szeretjük Jézust, tudjuk azt, hogy ezt a sátort Ő építi fel, a Szeretet alkotása a te új szíved.
Új szívet ad neked, új szeretetet, és a szeretet, amivel Őt szeretheted, az Ő reád tekintő arcának visszfénye lesz.
A kegyelem benned ragyog, és a kegyelem fénye köszönti a te Jézusod, szereti a Szeretetet.
De azért csak igyekezzetek!
Azért csak építsetek, csak építsétek e szent sátort, csak építsétek a szíveteket, csak tárjátok ki a Szeretetnek, csak nyújtsátok a kenyeret, csak szeressétek Jézust, legyetek egyek a Kegyelemmel!
És Jézus, a Szeretet Istene, Ő ad nektek szeretettel teli új szívet.
A sátor íme kész. És Ő bement hozzád és lakást vett tebenned.
De építsünk még egy sátrat is! Építsük meg Mózes sátorát!
És Mózes sátora, mi ez? Milyen ez a sátor?
Ennek a sátornak a felirata ez: az élet, a te életed, a tetteid, a minden napok, az út, amelyen lépdelsz.
Az életed sátor, sátor a dicsőséges Istennek, hogy benned lakjék.
Mózes sátora ez, aki negyven éven át vitte az Isten sátorát. Megépítette a pusztában, és hordozta a nép között, és tudta, hogy ott van vele, közöttük lakik, az ő sátoraik között az Isten, a dicsőség szent Istene.
Milyen ez a sátor? Milyen az ember élete? Milyenek az ember cselekedetei?
Milyen a negyven év, a hosszú út? Milyenek a puszták, a kövek? Milyenek az éhezések?
Milyenek a hitek, a hűségek?
Mózes ezt a parancsot kapta Istentől, amikor a sátort készítette el: Mindent a minta szerint csinálj!
Íme, ilyen a sátor, amilyen az Ég.
Hiszen az Ég a minta, a nem kézzel épített szentély, az élő Isten, a Szentség.
Ő a törvény, az ember életútja az Isten szent és dicsőséges akarata, a belőle szívedbe sugárzó fény, aki megvilágítja ösvényedet, Őt követed, Ő az ember élete.
És ilyen Mózes sátora: a Minta szerint való.
Az ember tettei, az ember cselekedetei, az élete az Isten törvényének, az Isten akaratának, az Ő mély szentségének megvalósítása itt a földön.
És itt, ebben a sátorban, az ilyen életben ott lakik az Úr közötted, benned, a tetteidben, az életedben.
Betölt, mint a felhő a szent sátor.
Építsétek az élet sátorát! Építsétek tetteiteket! A Minta szerint tegyétek életeteket!
Úgy, amilyen az Ég, amilyen a Szentség, olyanok legyetek, hasonlók Hozzá, amilyen a ti Szent Istenetek.
És akkor Ő bennetek lakik, alászáll, és életetekbe költözik.
De még egy sátort is építenünk kell, kell még egy harmadik sátort készíteni az embernek: Illés sátorát.
És Illés sátora milyen?
Ó, milyen titokzatos rejtély ez a sátor!
Illés sátorának felirata ez: a halál. Szép és dicsőséges halál.
Halál, amely fölötte van haláloknak. Halál, amely fölött halálnak hatalma nincsen.
Halál, amely halhatatlan, halál, amely örökkévaló, az élet.
Mert Illés halála ilyen: elragadtatott, tüzes lovaktól vont tüzes kocsin. Elragadtatott az égbe.
Ó milyen halál ez az elragadtatás!
Romlásba teste nem hullott bele, nem látott romlást, hanem a halhatatlan, az Örök Élet kezébe száll.
Íme a szép halál, íme a dicsőséges, Illés sátora. Építsétek ezt a harmadikat is!
Élni és halni kell. Tudni élni, élni a Minta szerint, élni úgy, amilyen az Ég, és tudni halni kell, halni úgy, hogy az Égbe szállni fel, az Élet ölébe.
Építsétek a halált, éljétek azt!
És nem kell, nem kell ám e sátor megépítéséhez sokáig várnotok, nem kell halogatnotok. Építsétek, legyen ilyen minden napotok!
Építsétek ma már és minden pillanatotok, mert meg lehet halni a világnak, és föl lehet szállni az Égbe minden hajnalon és minden alkonyon. Csak meg kell tagadni ezt a helyet, csak fel kell emelni a tekintetet, csak látni kell az Eget!
Ó, nyitott Ég, ó Dicsőség trónusa!
Belőled az élet vízfolyama árad, széles folyam, benned állok, és a benned nőtt fák lombja nem fonnyad el soha, gyümölcsük tizenkétszer érik az évben, és leveleik gyógyulást adnak a nemzeteknek.
Mert a Te neved Élet, és akik benned élnek, akik a Te színedben, akik ott állnak a Te fényedben, ők élők mindörökre.
Nem a világéi többet, itt vannak a világban, de nem a világéi többet, hanem az Istenéi, az Istenéi teljesen.
És az Ő sátorában járnak és kelnek, mert ez a sátor már nem is az ember sátora, ez a sátor az a Láng, amely az Égből szállt alá, és az Illés oltárára tett áldozat.
A fák, íme lángra kelnek és fölszállnak az égbe, és ó milyen kedvesek, milyen elfogadottak az életek, akik Istenhez érkeznek, akik Őbenne reménykednek, akik Őfelé tekintenek.
Éljetek az Ég felé!
Íme a szép halál, a szép, a dicsőséges, az örökkévaló, az élet.
Kedves hívek, építsünk tehát három sátrat!
Építsük Jézus sátorát, építsük a szívet, a szeretetet.
És építsük Mózes sátorát: Mindent a minta szerint csinálj!
Építsétek tetteiteket, az utat, az életeteket, a földet éggé, szentté tegyétek!
És építsétek Illés sátorát: építsétek a halált!
Mint tüzes láng, az Istent nézzétek, az emésztő Tüzet!
Önmagához hív tégedet, és önmagába ölel.
S ha e három sátrat építettétek, akkor Szent Péter apostol szavával kiáltsátok túlcsorduló szívvel: Milyen jó nekünk itt lennünk!
Milyen jó nekünk Téged szeretnünk Szeretet!
Milyen jó nekünk a Te kenyeredet ennünk, és kenyeret adnunk Teneked!
És milyen jó nekünk, ó Szent Isten a Te szentségedet tennünk!
Ó, milyen jó minden szent cselekedet!
Ó, milyen öröm ez!
És milyen jó nekünk a Te öledbe hullanunk Örök Élet, Tebenned egészen elvesznünk emésztő Szeretet.
Ámen.
2023. augusztus 6. Takács Gyula plébános atya
