Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

Gondolatok Szent István király ünnepére - Dr. Takács Gyula atya elmélkedése

szent-istvan-kiraly-2023„Az igaz ember útja olyan, mint a hajnal pirkadása. Ilyen az igaz nemzet élete. Szent István király ennek a példaképe. Szent István király szentsége, dicsősége ennek a bizonysága. Járjunk tehát bátran és derűvel, örömmel és emelkedetten a Fény útján, az alkonyt nem ismerő Örök Hajnal fényében, menjünk a Napfénybe, a mi fölkelt Napunknak, Krisztusnak örök, tündöklő életébe, éljük Őt, az Ő igazságát mindennapi tetteinkben, tudván, hogy megmaradnak ezek a tettek, örökké ragyognak, tudván, hogy az Örökkévalónak, az elmúlhatatlan, a végtelen Istennek az élete felé tartunk, és Őhozzá érkezünk el, Őbenne, az Igazban valóban igazak leszünk és megmaradunk mindörökre.”

Az igaz ember útja, olyan, mint a hajnal pirkadása.
A hajnal beköszöntével egyre több és több a fény, mígnem a nappal, a világosság eláraszt mindent.
Ilyen az igaz ember útja: halad az örökkévalóság felé, halad a maradandóság útján.
Nem az elbukás fenyegeti, nem az elmúlás, megmarad, és egyre teljesebb.
És miért ilyen az igaz ember útja? Azért, mert Krisztusra néz.
Azért, mert Krisztus arcáról sugárzik reá a fény. És ez a Fény átitatja, átjárja szívét.
Ez a Fény megszólal ajkának szavaiban, és testet ölt tetteiben.
Ez a Fény Krisztus, az Örökkévaló Világosság, az Út, amelyen halad az igaz ember, és ez az Út, Krisztus, az Örök Hajnal, nem lát alkonyt sohasem.
Felette nincs hatalma elmúlásnak, öröktől van, és örökké megmarad, változásnak árnyéka sincs benne.
Az ember, a halandó, az elmúló idő vándora, egyszerre csak kilép önmaga világából, már nem a mulandóság perceit éli, már nem az elfeledett tetteket végzi, hanem ott jár az örökké megmaradó Hajnal útján, abban a Világosságban, aki valóban nem ismer alkonyt, akiben nincs homály. 
Krisztusban él.
Mert az igaz ember Krisztusra tekint, Krisztust ölti magára, Krisztust, az Örök Igét befogadja szívébe, és a szívében gyökeret vert mag termést hoz a tetteiben, az életében, felragyog az Örök Fény az igaz emberben, és ezért nem múlik el, örökké megmarad.
Ilyen igaz ember Szent István király. Azért ilyen, mert Krisztus arcára tekint, csak Krisztust látja, azért ilyen, mert Krisztust öltötte magára, mert megújult.
Krisztusban újult meg, Krisztust, az Örök Hajnalt öltötte magára.
És élete, minden napjai, tettei így nem a romlandó ember mulandó percei már, hanem az örökkévaló Isten végtelen ragyogása.
Szent István példaként jár előttünk, hogy mi is mindannyian ezen az úton járjunk, hiszen Szent István népének atyja, nemzetének apostola, valóban király. 
És ezért, mint atya, mint apostol, mint király, vonz bennünket önmagával, visz tekintélyével és hatalmával arra az útra, amelyen előttünk jár, az igaz útra, az Örök Hajnal ragyogásába.
Szent István példája és királyi alakja, apostoli egyénisége mindannyiunk számára azt jelenti, hogy mi is öltsük magunkra Krisztust, hogy mi is Krisztus arcára nézzünk, és így
éljünk.
Krisztus arcára nézve keljünk föl minden reggel, hogy a Krisztus arcáról ragyogó fényt fogadjuk be a szívünkbe, és váltsuk tettekre az életünkben az Ő igéjét, az Ő tanítását.
Ekkor igaz nemzet, igaz nép leszünk.
És a mi utunk is a hajnal ragyogásához hasonlít: mindig több benne a fény.
Nem szomorú út ez, nem kell, hogy számot vessen az elmúlással, az alkony közeledte nem kísért meg, mert a verőfényes nappal felé halad, és a verőfényes nappal nem vált át a sötét éjszakára. Hiszen ez a Nappal Krisztus, az élő Élet.
Egyre több bennünk Krisztus, bennünk, egyenként, és a nemzetben egészében egyre több a ragyogás.
És efelé az örökkévaló felé tartunk. Ó mennyi derűt, ó, mennyi örömet ad ez nekünk! 
Menni, menni a megmaradás felé! Tenni tetteket, és tudni, hogy azok a tettek nem foszlanak széjjel, nem válnak az elmúló idő prédájává, hanem megmaradnak, egyre tündöklőbbek, örökkévalók.
A titka ez: Krisztus, az Örökkévaló Fény árad az életünkbe.
Az Ő Igéje, az Örök Igazság ver gyökeret a szívünkben, és testet ölt, gyümölcsöt érlel a tetteinkben.
A szavainkban Krisztus, az Örök Béke sugárzik, és egyre több a sugárzása.
Egyre több és tisztább a béke, a cselekedeteinkben a végtelen Szeretet ragyog, az Örök Isten, és egyre tisztábban tündököl, mint a verőfényes nap, és nem múlik el, nem enyészik
el, hanem megmarad, teljes és végtelen.
Ó, milyen távlat ez, és mennyi derűt ad a hajnalnak, az első lépésnek, a lépéseknek, az útnak, amelyen járunk.
Az igaz ember útja olyan, mint a hajnal pirkadása. Ilyen az igaz nemzet élete.
Szent István király ennek a példaképe. Szent István király szentsége, dicsősége ennek a bizonysága.
Járjunk tehát bátran és derűvel, örömmel és emelkedetten a Fény útján, az alkonyt nem ismerő Örök Hajnal fényében, menjünk a Napfénybe, a mi fölkelt Napunknak, Krisztusnak örök, tündöklő életébe, éljük Őt, az Ő igazságát mindennapi tetteinkben, tudván, hogy megmaradnak ezek a tettek, örökké ragyognak, tudván, hogy az Örökkévalónak, az elmúlhatatlan, a végtelen Istennek az élete felé tartunk, és Őhozzá érkezünk el, Őbenne, az Igazban valóban igazak leszünk és megmaradunk mindörökre.
Ámen.
2023. augusztus 20. Takács Gyula plébános atya