Gondolatok Évközi 25. vasárnapra - Dr. Takács Gyula atya elmélkedése
„Keressétek a Szeretetet, és a szeretetben megtaláljátok Isteneteket.
És keres titeket a Szeretet, és minden szeretetben Ő önmagához ölel benneteket, hogy aztán, ahogy az apostol mondja el: az életem gyümölcsöző volt, és a halálom nyereség.
Minden szeretet, minden jótett örökké illatozó gyümölcs, már érett.
A halál pedig, igen, az Istent adja nekem, a Szeretetet, mert Ő azért jött közel hozzánk, Ő azért akarja, hogy keressük Őt a szeretet tettei útján, és Ő azért keres bennünket, Ő azért kínálja nekünk a mindennapi szereteteinket önmagából, mert a nap végén önmagát tartogatja nekünk, Ő a Dénár, mert Ő Jó, Ő valóban Jó, és önmagával ajándékoz minket meg, az Ő végtelen szeretetébe ölel.
Ezért keressük tehát Őt, ezért keres Ő bennünket, ezzel az örömmel: Isten jó, és Isten önmagát tartogatja nekünk.
Ő az igen-igen nagy Jutalom számunkra, Ő a mi örök, a mi boldog életünk.”
Keressétek az Urat!
A mai vasárnapon az ószövetségi olvasmányban a próféta ezekkel a szavakkal buzdít bennünket: Keressétek az Urat, hiszen megtalálható.
Ugyan az Ő útjai olyan magasak, az Ő gondolatai olyan magasztosak, ugyan Isten elérhetetlen a porszem embernek, és megközelíthetetlen, mégis megtalálhatjuk Őt, mégis keressük, mégis törekszünk Feléje.
Mert Isten, a Végtelen, a Szent, az Örök itt van, közel van hozzánk, itt van a szívünkben, és itt van előttünk az életünkben, csak ki kell nyújtanunk a kezünket, és nap mint nap megérintjük a Szeretetet, nap mint nap kezünkbe fogjuk a Jóságot.
Minden jó cselekedet Istent öleli meg.
Minden csepp víz, amit a legkisebbnek adunk, minden irgalom, amivel megbocsátunk, minden áldozat, amivel másért élünk, a testvéreinkért, mindez Istent, a Végtelent, a Szentet dicsőíti meg.
És Ő, akit nem tehet többé az ember ajándéka, Ő, akinek dicsőségét nem növelheti meg az ember dicsőítése, Ő mégis milyen kedvesen, ó milyen mérhetetlen szeretettel, milyen kitárt szívvel fogad el minden jócselekedetet, minden morzsát, minden keveset.
Milyen közel van az ember Istenhez a szeretet műveiben!
Keressétek az Urat, hiszen megtalálható!
Nyújtsátok ki kezeteket, és megérinthetitek!
Járjatok a szeretet, a jóság útján, és minden jótett egy lépés az Isten közelébe.
Nemcsak közelébe, hanem ott van a jelenlétében.
Igen, minden jótett fölmegy az Égbe, és ott van az Isten színében, és Őneki énekel.
Keressétek az Urat! - ezért buzdít a próféta bennünket.
Nem lehetetlen feladatot ad, hanem a mi minden nap megvalósítható lehetőségünket állítja elénk, mint feladatunkat.
És amikor a próféta erre buzdít bennünket: Keressétek az Urat! - az evangéliumban Jézus olyan képet állít elénk a mennyek országáról, a mennyek Istenéről, amely képből megértjük, hogy Ő is keres bennünket.
Hiszen a mennyek országa olyan, mint az a gazdaember, aki kiment, hogy munkásokat fogadjon szőlőjébe.
Hova ment ki Ő?
Isten itt jár közöttünk, minket keres, nap mint nap odalép hozzánk, és a szívünk ajtaján zörget, és munkát kínál.
Mit kínál nekünk?
Kínálja a szeretet tetteit.
Kínálja az irgalmasságot, amit megtehetünk, a szelíd szavakat kínálja, adja az ajkunkra, a békét a szívünkbe, amivel meggyógyíthatjuk a törött sebeket.
Isten az Ő végtelen kincstárából, Ő, az Örök Szeretet önmagából ad nekünk.
És milyen gyümölcsök ezek! Igen, minden jótett érett gyümölcs és örökkévaló, mind megmarad.
Isten osztogatja ki, nekünk adja, az Ő munkásainak.
Keres minket az Isten. És kiment a gazdaember a harmadik órában is, és megint talált a piactéren ácsorgókat, - megint megtalált bennünket.
És kiment a kilencedik órában megint, és még a tizenegyedikben is, a nap végén, még mindig szólongat, még mindig keres.
Igen, keres minden nap minket, keres szüntelen bennünket a Szeretet, szüntelen sürget, és hozza nekünk önmagát az Isten, odaadja a szívünkbe a kegyelmeket, odaadja a kezünkbe, hogy simogassuk meg a fáradt beteget, hogy adjunk a tikkadt ajakra egy mosolygó szót, egy kedveset.
Isten adja nekünk az életet, életünk jóságait, életünk kincseit.
És Ő keres bennünket fáradhatatlan, szüntelen, jár körül, és megérinti a szívünket.
Íme kedves hívek: keressétek az Urat, hiszen megtalálható.
És Isten keres titeket és megtalál benneteket.
Keressétek a Szeretetet, és a szeretetben megtaláljátok Isteneteket.
És keres titeket a Szeretet, és minden szeretetben Ő önmagához ölel benneteket, hogy aztán, ahogy az apostol mondja el: az életem gyümölcsöző volt, és a halálom nyereség.
Minden szeretet, minden jótett örökké illatozó gyümölcs, már érett.
A halál pedig, igen, az Istent adja nekem, a Szeretetet, mert Ő azért jött közel hozzánk, Ő azért akarja, hogy keressük Őt a szeretet tettei útján, és Ő azért keres bennünket, Ő azért kínálja nekünk a mindennapi szereteteinket önmagából, mert a nap végén önmagát tartogatja nekünk, Ő a Dénár, mert Ő Jó, Ő valóban Jó, és önmagával ajándékoz minket meg, az Ő végtelen szeretetébe ölel.
Ezért keressük tehát Őt, ezért keres Ő bennünket, ezzel az örömmel: Isten jó, és Isten önmagát tartogatja nekünk.
Ő az igen-igen nagy Jutalom számunkra, Ő a mi örök, a mi boldog életünk.
Ámen.
2023. szeptember 24. Takács Gyula plébános atya